Mega-aszály: Az új kihívás küszöbén! Képesek leszünk alkalmazkodni a változó körülményekhez? - PlanetZ
Az éghajlatváltozás következményei egyre inkább szem előtt vannak világszerte, és a hosszan tartó, évekig elhúzódó aszályok – más néven mega-aszályok – különösen drámai hatásokat gyakorolhatnak a környezetünkre. Az osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói által végzett négy évtizedes globális vizsgálat arra világít rá, hogy ezek a jelenségek nem csupán gyakoribbá váltak, hanem a hatásaik is egyre rombolóbbá válnak.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a többéves aszályok (MYD-k) egyre súlyosabbá válnak, kísérve őket a fokozódó hőmérsékletekkel. Ezek a hosszú távú szárazsági időszakok jelentős károkat okoznak a növényzetben, különösen a mérsékelt égövi gyepekben, ahol a zöldellő növényzet látványos csökkenése figyelhető meg. Ezzel szemben a boreális és trópusi erdők valamivel jobban ellenállnak a környezeti stressznek, de itt is érezhetőek a kedvezőtlen hatások, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül.
A kutatók 13 176 többéves aszályt dokumentáltak, köztük olyan kiemelkedő eseményeket, mint a Kongói-medence 2010 és 2018 közötti aszálya, amely közel egy évtizedig tartott, és csúcspontján 1,5 millió négyzetkilométert érintett. Az Amazonas délnyugati részén tapasztalt aszály szintén figyelemre méltó, hiszen 9 évig tartott, és területe szinte megduplázódott ez idő alatt.
Az Egyesült Államok nyugati részén, Chilében és Ausztráliában bekövetkezett többéves aszályok súlyos társadalmi és ökológiai zavarokat okoztak. Ezek az események nemcsak a tudományos közösség, hanem a döntéshozók és a média figyelmét is felkeltették.
A kutatók aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi aszályfigyelő rendszerek, mint például a szabványos csapadékindex (SPI), korlátai miatt. A globális felmelegedés következtében a párolgás mértéke drámai mértékben emelkedhet, ami tovább fokozza az ökoszisztémák vízhiányát. Ezért elengedhetetlen, hogy az aszályok mérésére alkalmazott módszereket korszerűsítsük, figyelembe véve a talajnedvesség és a növényzet állapotának összes releváns aspektusát is.
A megaszkálódó aszályok előfordulásának növekedése figyelmeztet arra, hogy elengedhetetlen sürgős intézkedéseket hozni az ilyen szélsőséges jelenségek hatásainak csökkentésére és az alkalmazkodás elősegítésére. A kutatók által összeállított globális leltár kulcsfontosságú eszközként szolgálhat a döntéshozók számára, lehetővé téve számukra, hogy hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki a szárazság kezelésére.
Albert van Dijk, ausztrál aszálykutató szerint az éghajlatváltozás által vezérelt aszályok gyakran nem csupán időszakos jelenségek, hanem az új éghajlati normák részévé válnak. Ezért elengedhetetlen, hogy hosszú távú megoldásokat találjunk, amelyek nemcsak a károk enyhítésére, hanem az éghajlatváltozás kiváltó okainak kezelésére is fókuszálnak.
A hosszú éveken át tartó aszályok sajnos folyamatosan emlékeztetnek minket arra, hogy az éghajlatváltozás következményei nem csupán elvont kockázatok, hanem a mindennapjaink és a jövőnk konkrét kihívásai. A tudományos kutatások egyértelműen jelzik, hogy sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy megőrizzük a bolygónk ökoszisztémáit, és biztosítsuk a jövő generációk életfeltételeit.
