Természetesen, íme egy egyedi változat: **Miért lehet, hogy a szlovák sport előrébb jár?** | ma7.sk Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, hiszen a szlovák sportágak fejlődése és teljesítménye számos szempontból figyelemre méltó. Milyen tényezők járulnak hoz

A nyár kezdetén Szlovákia vált a U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság házigazdájává, ami jól tükrözi, hogy az ország, bár nem rendelkezik hosszú hagyományokkal a nagyszabású sportesemények terén, az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül. Az esemény nemcsak a fiatal tehetségek bemutatkozásának színhelye volt, hanem a szlovák sportélet dinamikus fejlődését is hirdette.

Ennek ellenére kár volna azt gondolni, hogy jó úton jár a hazai sportpolitika. A cseh válogatott is részt vett a tornán, és éppen Dunaszerdahelyen játszotta mindhárom csoportmérkőzését, ahol igazán otthonos fogadtatásban részesült. Arról már korábban írtunk, mennyire dicsérték a helyiek vendégszeretetét, de volt még egy dolog, ami nyugati szomszédainknak feltűnt: az, hogy Szlovákia képes volt nyolc olyan modern stadiont biztosítani a kontinensviadal helyszínéül, amelyek - bár nem alkalmasak tízezrek befogadására - a helyi viszonyokat tekintve megfelelőek. E téren a labdarúgás szintjén is előrébb tartó csehek érezhető lemaradásban vannak - legalábbis saját bevallásuk szerint.

A hazai helyzetet természetesen mi sem tartjuk tökéletesnek. A sportminisztérium megalakulása eddig leginkább politikai diskurzusok keretein belül zajlott, és ideje lenne, hogy végre kézzelfogható eredményekkel is szolgálhassunk.

Miközben kétségtelenül javult a stadionok színvonala és az infrastrukturális környezet, ez csupán néhány helyszínre korlátozódik. A szlovák sport teljesítménye és a sportirányítás minősége viszont továbbra is számos problémával küzd. A sportminisztérium létrehozása önmagában nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a hatékonyabb forrásfelhasználást vagy az utánpótlás-nevelés megerősítését. Sokak véleménye szerint inkább egy politikai presztízsprojektként működik, mintsem egy valódi, szakmai alapokra épülő motorja lenne a sportágazat megújulásának.

A sportteljesítmények terén nem éppen rózsás a helyzet. A 2024-es párizsi olimpia világossá tette, hogy Szlovákia jelentősen lemaradt a szomszédos országok, mint például Magyarország vagy Ausztria által felmutatott eredményektől. Bár vannak figyelemre méltó egyéni sikerek, a támogatási rendszer nem képes hatékonyan megerősíteni azokat a sportágakat, amelyek valóban versenyképesek lennének a nemzetközi porondon. A siker alapú finanszírozás helyett továbbra is a politikai kapcsolatok vagy a helyi érdekcsoportok befolyásolják, hogy ki és milyen mértékben részesül támogatásban.

Felmerül a kérdés: valóban előrébb tart-e a szlovák sport, vagy csupán egy vonzó külső boríték takarja a mélyebb problémákat? Egy sikeresen megrendezett nemzetközi esemény önmagában nem elegendő ahhoz, hogy hiteles képet adjon egy ország sportkultúrájának valódi állapotáról. Ahhoz, hogy a mostani biztató jelek – mint például az U21-es Európa-bajnokság zökkenőmentes lebonyolítása vagy a stadionhálózat fejlesztése – valódi, tartós fejlődés alapjait képezzék, elengedhetetlen egy átfogó szemléletváltás. Ez elsősorban a politikai döntéshozók felelőssége. A politikai diskurzus helyett a szakmai megközelítéseknek kell dominálniuk, és a források elosztásánál az eredmények és a társadalmi hasznosság kell, hogy legyen a meghatározó szempont.