Melyik az a garantált recept, ami valóban segít az elalvásban a valós életben?
Melyik az a garantált recept, ami tényleg segít az elalvásban a valóságban? A New York Times öt alvásszakértő doktora közösen vizsgálta meg, hogy a közösségi médiában terjedő számos, „csodás” alvási tipp közül melyik alapul valós tudományos megfigyeléseken, és nem csupán átverés.
Hogy ne merülj el a hosszú szöveg tengerében, itt egy rövid összefoglaló a lényeges pontokról.
Van viszont pár módszer, aminek annak ellenére van tudományosan igazolható alapja, hogy a közösségi médiában terjednek.
Bár első talán ez tűnik az egyik legnagyobb kamunak, a tévéképernyők, mobiltelefon-kijelzők, laptopok és egyes izzók által kibocsátot kék fény a New York Times orvosi panelje szerint valóban képes becsapni az emberi agyat, elhitetve vele, hogy nappal van, amitől persze felélénkülsz. Abban eltértek a megkérdezett orvosok, hogy a tervezett elalvás előtt mennyi idővel nem érdemes telefont és tévét csesztetni, van, aki 1-3 órát mond, van, aki 30 percet. De abban egyetértenek, hogy VALAMENNIYVEL a tervezett durmolás alőtt már érdemes leállni és vagy szexelni, vagy horgászni, vagy papírkönyvet olvasni vagy a falat nézni vagy szőrös állatot vakargatni, de semmiképp se kijelzőt bámulni. Az is igazoltan segít, ha a kék fényt kibocsátó izzókat az alvóhelyiségben kicseréjük piros- vagy más meleg fényűre.
De a Times orvosszakértői szerint mégis működhetnek és van némi tudományos alapjuk. Az egyik ilyen egyfajta fejben ország-városozás: gondolj egy egyszerű szóra, legyen mondjuk borjúláb. Vedd az első betűjét, a B-t és gondolj olyan más szavakra, amik B-vel kezdődnek. Utána olyanokra, amik O-val, aztán R-rel, J-vel és így tovább, míg bele nem alszol. Egy másik módszer elképzelni egy családi házat, de akkor sem a sajátodat, ha rendelkezel ilyesmivel. Indulj el az előszobából és menj végig egyenként az összes helyiségen, miközben a lehető legtöbb apró részletet képzeled hozzá: a kilincseket, az ajtókat, a bútorzatot, a falborítást, a padlót. Ezek a gyakorlatok egyébként azáltal működnek, hogy ezekre koncentrálva egyszerűen kiszorítják az elalvást akadályozó, stresszel járó gondolataidat.
Kifejezetten hasznos lehet, ha egy erre szánt naplóba vagy akár egy sima lapra leírod, mi az, ami éppen nyugtalanít. Legyen szó személyes konfliktusokról, iskolai vagy munkahelyi feladatokról, vagy bármi egyébről. Ha teret adsz az elmédnek, hogy kifejezze aggodalmait, akkor azok nem az alvás helyett fogják foglalni a gondolataidat.
A cikk talán legszórakoztatóbb fordulata, hogy a legkevésbé váratlan dolog az, amikor kiderül: a leukoplasztos szájzár lefekvés előtt nem éppen a legjobb megoldás. Pedig hányan esküsznek erre a módszerre!
