Mráz Ágoston Sámuel: friss jelentés készült az uniós intézmények jogállamisági kihívásaival kapcsolatban.

Második alkalommal osztja meg jogállamisági jelentését a Nézőpont Intézet, amely ezúttal az Európai Unió saját intézményeinek működését elemezte. A jelentés alapján az elmúlt év során legalább 15 olyan esetet dokumentáltak, amikor az uniós szervek saját maguk sértették meg a jogállamiság alapelveit - tájékoztatta a közvéleményt Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezetője szerdán Brüsszelben.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet által közösen szervezett, az elemzést bemutató konferencián Mráz Ágoston Sámuel elmondta:

A jelentés több uniós tagállam szakértőinek közreműködésével készült, a kutatást a Nézőpont Intézet vezette. Mráz szerint több ügynek már korábban is volt előzménye, de az elmúlt év tapasztalatai alapján azt rögzítették, hogy ezekre nem születtek valódi jogállami megoldások. "Természetesen nem csak 15 problémáról van szó, de ennyit biztosan meg tudunk nevezni" - fogalmazott, hozzátéve: remélik, hogy a mostani nemzetközi hálózatnál is nagyobb közösség jön létre, amely jelezni tudja, ha jogállamisági problémát tapasztal az uniós intézmények működésében.

Szerinte a jelenlegi helyzet egyik legnagyobb problémája az, hogy még ha újságcikk formájában napvilágot is lát egy ilyen téma, azt Brüsszelben egyszerűen figyelmen kívül hagyják. "Egy elhallgatási spirál alakult ki ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és mi éppen ezt a tendenciát szeretnénk megfordítani" - nyilatkozta.

A jelentés három fő intézményt vizsgált: az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát. A bíróság esetében a függetlenség kérdését emelte ki: "Ez a csúcsszerve az uniónak, ítéleteit csak szerződésmódosítással lehet felülírni. Mégis azt látjuk, hogy nem érvényesül az a jogállami alapelv - a bírói függetlenség -, amelyet minden nap számon kérnek Magyarországtól" - fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

A bíróságon négy olyan ügyet tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy a bírák elfogultságot mutatnak, és olyan pályafutással vagy alternatív munkakörökkel bírnak, melyek aláássák függetlenségüket.

Zemplényi Lili, a kutatóintézet projektért felelős elemzője rávilágított, hogy az uniós bíróság bíráinak hátterét elemezték a politikai elfogultság lehetséges jelei szempontjából. "Feltártunk egy olyan adatot, amely szerint az egyik bíró tagja egy német politikai intézmény kuratóriumának. Ez világosan jelzi, hogy a bíróság függetlensége és pártatlansága terén komoly aggályok merülnek fel" – nyilatkozta Lili.

A kutatás során a figyelem középpontjába került az uniós források elosztásának folyamata is. Megállapítást nyert, hogy külső szervezetek is szerepet játszanak a források elbírálásában, miközben maguk is részesülnek EU-s támogatásokban. Ez a helyzet súlyos összeférhetetlenségi problémákat vet fel, és arra utal, hogy az uniós pénzek nem mindig a leghatékonyabb módon, valamint elfogultságoktól mentesen kerülnek elosztásra.

Az Európai Parlament vonatkozásában a jelentés a belső szabályozás anomáliáit is alaposan megvizsgálta. Különösen figyelemre méltó, hogy a mentelmi ügyekben az eljárások tempója jelentősen eltér egymástól. "Előfordult, hogy egy ügyet mindössze 17 nap alatt sikerült lezárni, tehát van rá kapacitásunk. Ezzel szemben Magyar Péter vagy Ilaria Salis esetében már több mint 200 napja elhúzódik az eljárás, ami nyilvánvalóan politikai indíttatású, és nem azért, mert a parlament ne tudná gyorsan rendezni ezeket az ügyeket" - nyilatkozta.

A jelentés közzétételét időzítve tervezik, egybeesve az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének publikálásával, amely július elején várható – tájékoztattak.

Kiemelt kép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézõpont Intézet vezetõje beszédet mond a Sajtószabadság Magyarországon 2023 címû elemzés bemutatóján Budapesten 2023. március 9-én.MTI/Illyés Tibor.