A Continental autóipari szegmense önálló útra lépett, új név alatt folytatva tevékenységét - ez volt a 17. hét fő eseménye.

A héten az autóipar világát jelentős stratégiai átalakulások, innovatív technológiai fejlődések és globális geopolitikai feszültségek határozták meg. A Continental új arculattal rukkol elő, míg a Bosch a digitális térben kívánja növelni jelenlétét. A BYD Európában új irányvonalat képvisel, és a CATL egy forradalmi akkutechnológiát mutat be. Eközben Trump vámpolitikája továbbra is komoly nyomást gyakorol a globális gyártókra. Összegyűjtöttük a legfontosabb eseményeket az iparágban, és a kiemelt linkekre kattintva részletesebben is tájékozódhat a témákról.

A Continental autóipari ágazata mostantól önálló vállalatként működik, új nevén Aumovio. Ez a névváltoztatás egy folyamat része, amelyet a német technológiai óriás már korábban bejelentett, és amelynek keretében 2025-re leválasztja autóipari részlegét. Az Aumovio célja, hogy kiemelkedő szereplővé váljon a szoftver által definiált járművek piacán, miközben fejlett, biztonságos és autonóm mobilitási megoldásokat kínál világszerte.

A változás három magyarországi egységet érint közvetlenül: a budapesti fejlesztőközpontot, valamint a budapesti és veszprémi gyárakat. Ezek jelenleg a Continental Automotive üzletágához tartoznak, és a jövőben az új vállalat részeként működnek majd.

A Continental továbbra is jelen lesz Magyarországon, ahol a cég mintegy 8 ezer embert alkalmaz. A vállalat három üzletágával - autóipar, gumiabroncs és ipari megoldások - van jelen az országban, többek között Budapesten, Veszprémben, Szegeden, Makón, Nyíregyházán és Vácon. Fejlesztéseik az autóipar jövőjéhez igazodnak, különös hangsúlyt fektetve a közlekedésbiztonságra, az innovációra és a klímavédelemre.

A Bosch egyre inkább a digitális ipar élvonalában helyezkedik el, ambiciózus célkitűzésekkel. 2026-ra a vállalat arra törekszik, hogy évi 1 milliárd eurós bevételt érjen el gyár-automatizálási szoftverek révén. A cég saját fejlesztésű Nexeed MES-rendszere már jelenleg is több száz Bosch-gyárban működik világszerte, és bizonyítottan hozzájárul a termelési hatékonyság növeléséhez. Ezen kívül a Bosch generatív mesterséges intelligencia alkalmazásával is gazdagítja szoftveres palettáját, ezzel támogatva a minőségellenőrzést, az előrejelző karbantartást és az energiahatékonyság javítását. E törekvésekkel a német technológiai óriás célja, hogy vezető pozíciót érjen el az ipari szoftverek globális piacán.

Miközben a Bosch digitális megoldásokban erősít, a globális politikai folyamatok komoly kihívásokat jelentenek. Az Egyesült Államok által bevezetett vámintézkedések érzékenyen érinthetik az autóipari beszállítókat, így a magyarországi Bosch-üzemeket is. Bár a vállalat nem részletezte pontosan, hogyan hatnak a vámok a helyi működésre, annyit elárult, hogy a bizonytalan gazdasági környezet és a globális kereskedelmi feszültségek kockázatot jelentenek az exportorientált ágazatokra nézve.

A belső működés átláthatóságának növelése érdekében új jelenség bontogatja szárnyait: a Bosch budapesti Innovációs Kampuszán dolgozó szoftverfejlesztők megalakították saját szakszervezetüket. Az IKSZ néven ismert érdekképviselet fókuszában nem csupán a bérharc áll, hanem a munkakörülmények, a belső kommunikáció, valamint a bérsávok átláthatóságának javítása. A kezdeményezéshez már közel 100 munkavállaló csatlakozott, és a célkitűzésük az, hogy a jövőben kollektív szerződéses tárgyalásokra is sor kerüljön.

A BYD, a kínai elektromos járműgyártó, új irányvonalat követ Európában, miután ráébredt, hogy a kizárólag elektromos autókra épülő üzleti modell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kontinensen, mint ahogyan azt hazájában tette. Alfredo Altavilla, a Fiat-Chrysler korábbi vezetője, aki most a BYD tanácsadójaként tevékenykedik, ajánlására a vállalat ezentúl minden új modelljét elektromos és plug-in hibrid változatban is bemutatja az európai piacon. Ez a stratégiai lépés elsősorban a nagyobb autópiacok, például Németország és Olaszország igényeire reagál, ahol az elektromos járművekre való átállás üteme lassabb, mint amit a cég eredetileg tervezett.

A stratégiai irányváltás részeként a BYD új, európai szakembereket bízott meg vezető pozíciókkal, köztük a Stellantis Csoport korábbi vezetőit is. Ezen kívül a vállalat regionális irányítását is megerősítette, így Stella Li felelős az európai operációk vezetéséért.

A kínai CATL bemutatta új Naxtra márkáját, amely nátrium-ion akkumulátorokat kínál. Ezek olcsóbb, biztonságosabb alternatívát jelentenek a lítium-alapú megoldásokhoz képest, és az első sorozatgyártás 2025 decemberében indul. A cég emellett piacra dobja második generációs Shenxing villámtöltő akkumulátorát is, amely öt perc alatt akár 520 kilométer hatótávot biztosít.

Kína 2026 júliusától új szabályozást vezet be, amely megköveteli, hogy az elektromos járművek akkumulátorai belső meghibásodás esetén se gyulladjanak ki vagy robbanjanak fel. Ez a lépés a biztonság növelése és a technológiai színvonal emelésének jegyében történik. A nagyobb gyártók, mint például a CATL, már most is teljesítik ezeket a követelményeket, azonban a kisebb cégek számára komoly kihívásokkal járhat a megfelelés.

Donald Trump jelezte, hogy lehetséges, hogy a jelenlegi 25%-os vámot is túllépheti a Kanadából érkező autók esetében, hangsúlyozva, hogy az amerikai piac számára amerikai gyártású járművekre van szükség. A vámok eddig is komoly nyomást gyakoroltak az autógyártókra, különösen azokra, akik Európából vagy Mexikóból importálnak autókat az Egyesült Államokba.

A német Volkswagen Csoport részeként működő Audi most fontolóra veszi egy amerikai gyártóbázis létrehozását, hogy elkerülje a vámok által jelentett terheket. Ezzel szemben a Porsche, mivel kisebb mennyiségű értékesítést végez, nem tervez az Egyesült Államokban gyártani. A Ford viszont már jelezte, hogy ha a vámok tartósan fennmaradnak, kénytelen lesz árat emelni a júliustól forgalomba hozandó új modelljeinél. Az importköltségek jelentős növekedése miatt az amerikai autógyártók számára akár 100 milliárd dolláros többletterhet is jelenthet ez a helyzet 2025-ig.

A kereskedelmi feszültségek nem csupán az ipari szektort érintik, hanem a befektetői hangulatot is jelentősen formálják. A Deloitte legutóbbi kutatása rávilágít, hogy Trump vámbejelentése után drámai módon csökkent a német vállalatok bizalmi indexe; a pesszimisták aránya 25 százalékponttal emelkedett. Ezzel párhuzamosan azonban a beruházási hajlandóság mérsékelt növekedést mutat, amit a cégek arra irányuló erőfeszítéseivel magyaráznak, hogy megerősítsék ellenálló képességüket a piaci kihívásokkal szemben.