Orbánék nem maradtak magukra, hiszen az MNB is optimistán tekint a jövőbe, és egy izgalmas 2025-öt vizionál.
A Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntése alkalmával nyilvánosságra hozta legújabb gazdasági és inflációs prognózisát. Ez a frissített előrejelzés elsősorban az idei évre vonatkozóan mutatott jelentős eltérést a szeptemberi adatokhoz képest. A jegybank szakértői a korábbi 1-1,8 százalékos növekedés helyett most már csupán 0,3-0,7 százalékos gazdasági bővülésre számítanak az idei évben. 2025-re vonatkozóan viszont nem csökkentették drasztikusan a várakozásaikat; mindössze 0,1 százalékponttal módosították előrejelzésüket, így a szeptemberi számokhoz képest az előrejelzett növekedés mértéke 2,6-3,6 százalék közé esik, szemben a korábban várt 2,7-3,7 százalékkal.
Virág Barnabás alelnöke úgy véli, hogy a következő év növekedési alapjai rendkívül erősek. A fogyasztás mellett az építőipar is jelentős szerepet játszik, köszönhetően a szerződésállomány idei bővülésének. Emellett az autó- és akkugyártás szektorai is hozzájárulnak a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. Az alelnök optimista, és úgy látja, hogy a magyar gazdaság fellendülése a feltörekvő piacok között a legjobb helyezések egyikét is elérheti.
Ez a helyzet különösen figyelemre méltó, mivel a kormányzat optimizmusát tükrözi a 2025-ös évvel kapcsolatban. Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy jövőre egy igazán kiemelkedő esztendőre számít. Meggyőződése, hogy az új gazdaságpolitikai akcióterv és a gazdasági semlegesség végre, hosszú várakozás után, érezteti majd hatását, és a magyar gazdaság 3,4 százalékos növekedést mutathat fel. A kormányzati bizakodás nem áll meg itt: 2026-ra már 4,1 százalékos bővüléssel kalkulálnak, ami összhangban van a legfrissebb jegybanki előrejelzésekkel is. Az MNB jelenlegi várakozásai szerint a növekedés 3,5 és 4,5 százalék között mozoghat.
Orbánék optimizmusát azonban árnyékolja egy sor kétség. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján, a Covid-19 világjárvány óta sosem sikerült hiteles várakozásokat megfogalmazniuk. Minden évben azzal a reménnyel vágtak neki az új esztendőnek, hogy most végre elérkezik a jólét kora. Például idén egy 4 százalékos gazdasági bővülést tűztek ki célul, amelyből először 2,5, majd 1,5-1,8, végül pedig mindössze 0,8 százalékos várt GDP-növekedés lett. Gyakorlatilag a legfrissebb, csalódást keltő GDP-adatok megjelenését követően kénytelenek voltak felülvizsgálni a korábbi álláspontjukat. Ráadásul a nagyobb nemzetközi szervezetek sem osztják ezt az optimizmust, és nem tartják reálisnak a magyar gazdasági csoda lehetőségét.
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentésében az idei évre mindössze 0,6%-os, míg a következő évre 1,8%-os növekedést prognosztizál. Brüsszel véleménye szerint a fogyasztás továbbra is a növekedés fő hajtóereje lehet, köszönhetően a reálbérek jelentős emelkedésének. Ugyanakkor, bár a javulás elvileg serkenthetné a beruházásokat is, számos bizonytalanság árnyékolja be a helyzetet. Kiemelt kockázatként említik az autóipari kereslet tartós gyengülését és a kereskedelem visszaesését, amelyek gátat szabhatnak a növekedésnek. Ezzel párhuzamosan a kormány laza költségvetési politikája és a bérnyomás inflációt generálhat, ezzel rontva az ország versenyképességét.
Az OECD a magyar gazdaság kilátásait illetően már nem mutat olyan sötét képet, mégis Orbánék optimizmusa iránt nem osztják ugyanazt a lelkesedést. Az idei évben várható 0,6 százalékos növekedés után jövőre mindössze 2,1 százalékos bővülést prognosztizálnak, ami jelentősen elmarad a kormány és a jegybank ambiciózus előrejelzéseitől. Azonban a szervezet és az EU egyetértenek abban, hogy a növekedést 2025-re a fogyasztás fogja motorozni.
Ami az inflációt illeti, a jegybank egy mérsékelt inflációs környezetet valószínűsít. Az idei évben a pénzromlás üteme várhatóan 3,6-3,7 százalék között alakul, míg a következő évben az árak emelkedése átlagosan 3,3-4,1 százalékos tartományban mozoghat.
