Nem éppen kiváló, de messze nem is pocsék.
A nagymamámtól származik ez a frázis, mellyel családunkban azokat az új süteményeket szoktuk illetni, amelyeket ugyan el lehet fogyasztani, de igazán nagy lelkesedést nem váltanak ki. Ez a frázis pontosan ráillik a lassan végződő évre is, mert a világgazdaság és a szlovák gazdaság is valahogy elvoltak, de a közhangulatra a lelkesedés helyett inkább a frusztráció volt a jellemző.
Pedig minden feltétel megvolt ahhoz, hogy egy derűsebb év elé nézzünk. A világgazdaságot sikerült megóvni a jelentősebb válságoktól, és az elmúlt két évben problémákat okozó inflációs hullám is kezdett visszahúzódni. Ha azonban visszatekintünk, világosan látható, hogy éppen az életköltségek emelkedése rontotta el sok ország lakosának kedvét, ami mindig is hátrányosan érintette a hatalmon lévő politikai pártokat. Ez az Egyesült Államokban sem volt másképp, ahol a választási eredmények szempontjából kulcsfontosságú államok lakói nem értékelték a gazdaság kedvező alakulását. Hiába volt az eurózónához képest dinamikus gazdasági növekedés, alacsony munkanélküliség és csökkenő infláció, a választók egy része mégis pesszimistán ítélte meg a gazdasági helyzetet, ami jelentős szerepet játszott Donald Trump választási győzelmében.
Donald Trump választási győzelme pedig egyértelműen 2024 legfontosabb eseménye. Míg Kamala Harris sikere az elmúlt évek amerikai gazdaságpolitikájának folytatását jelentette volna, Trump a protekcionizmus és a káosz visszatérését jelenti. Az új amerikai elnököt még be sem iktatták, de már most nehéz számontartani az összes védővámot, melyet az egyes országokkal szemben bejelentett. Ha Trump mindent komolyan gondol, akkor az elkövetkező években az America First politika felturbózott változatára számíthatunk. Ennek eredménye nagy valószínűséggel egy szétforgácsolódottabb világgazdaság lesz, melyben a Szlovákiához hasonló kis, nyitott gazdaságok helyzete bonyolultabb lesz.
Éppen ezért nem könnyű lelkesedni a szlovák gazdaság teljesítményével kapcsolatban. Igaz, hogy az idei évre gazdasági növekedést prognosztizálnak, és a munkanélküliség történelmi mélységekbe süllyedt, de a jövőbe tekintve aggasztó kérdések merülnek fel a növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban. A költségvetési konszolidáció tervei 2027-ig elhúzódnak, és a szlovák gazdaság egyik fő pillérét jelentő autóipar különösen sebezhető a lehetséges amerikai vagy kínai védővámokkal szemben. Ha kereskedelmi háború robban ki az USA és az EU között, a szlovák autóipar valószínűleg az első áldozatok között fog szerepelni. A szlovák kormány nem sokat tehet a kereskedelmi feszültségek ellen, de a vállalkozói környezet javítása jelentős előnyöket hozhatna a gazdasági kilátások szempontjából. Sajnos az elmúlt évben inkább az ellenkező irányba haladtunk, és egyre nehezebb meggyőző érveket találni arra, hogy a külföldi befektetők miért éppen Szlovákiát válasszák. Eközben a kutatás-fejlesztés támogatása továbbra is akadozik, és az oktatási rendszer teljesítménye is aggasztó módon romlik.
Így telt el ismét egy év Szlovákiában, és bár a tátrai tigris dicsőséges időszakai egyre inkább a feledés homályába merülnek, az élet nem áll meg. Az autóipar jelenlegi működése még tartja a gazdaság szekerét, de sürgős új növekedési impulzusra van szükség ahhoz, hogy a jövő is biztató legyen. Sajnos a jelenlegi kormánykoalíció tervei nemigen árulkodnak arról, miként kívánják fellendíteni a szlovák gazdaságot; a konszolidációs csomag semmilyen nyomát nem mutatta a várt fejlődésnek. A közelgő turbulens évek, amelyeket Donald Trump politikája is előrevetít, különösen sürgetővé teszik ezeket a lépéseket.
