A nemzettudat alakulása mindig is izgalmas és sokszínű téma volt, amely a történelem folyamán számos változáson ment keresztül. Régen a nemzettudat szoros kapcsolatban állt a közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal, amelyek összekötötték az embereket

Beszélgetés a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakértőivel: Nádasi László, Csonka Ákos és dr. Bali János (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)

Magyarok vagyunk, a magyar nemzet büszke tagjaként definiáljuk magunkat. De mit is jelent valójában a nemzet? Ki számít magyarnak? Mi adja meg számunkra a magyar identitás esszenciáját? Hogyan látnak minket más népek, és milyen képet formálunk mi magunkról? Kérdéses, hogy a nemzet fogalma ma, a fiatalabb generációk számára, ugyanolyan fontos-e, mint az idősebbek számára volt. Az identitásunk sokszínűsége és a nemzeti összetartozás érzése ma is meghatározó lehet, de talán más perspektívából nézzük, mint elődeink.

A csütörtöki napon a Nagykapos és Vidéke Társulás által rendezett magyarságtudattal foglalkozó előadáson érdeklődők számos izgalmas kérdésre kaptak választ. Az esemény díszvendége dr. Bali János, az ELTE BTK egyetemi docense volt, aki mellett a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársai is jelen voltak, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat. Az előadás során a résztvevők betekintést nyerhettek a magyarságtudat mélyebb összefüggéseibe és aktuális kihívásaiba.

A szervezők Szlovákia Kisebbségi Kulturális Alapjának támogatásával (KULTMINOR) valósították meg a Magyar nemzettudat - magyarságszimbólumok a Felvidéken című előadásukat az érdeklődők számára a nagykaposi Magyar Közösségi Házban. Az előadás keretében dr. Bali János néprajzkutató és kulturális antropológus felvillantotta A magyar nemzet etnológiája c. könyvében taglalt témákat és az elvégzett kutatás eredményeinek bemutatásával próbálta megvilágítani a közönség számára, hogy a nemzet fogalma sokféleképpen értelmezhető.

Mást jelent az egyes generációknak, mást az egyes politikai oldalaknak és ugyancsak mást a határon belül és határon túl élőknek.

Feltette a kérdést: Értik-e és érzik-e még a mai fiatalok is, hogy Trianon fáj? És ha igen, akkor ugyanúgy értik/érzik-e ezt a határ mindkét oldalán?

A nemzet sajátosságait jelentő jelképek is változnak és mások lehetnek térben és időben. Ma Szoboszlai Dominik, Azahriah és a Tisza cipő márka jelentik a magyarság jelképeit. Valamikor Rákóczi, Petőfi és a szabadságvágy voltak azok.

Az idő múlása elkerülhetetlen, és ez nem feltétlenül rossz, amennyiben megmaradnak olyan elemek, amelyek összetartják és egységesítik a közösséget. A professzor úr előadásában számos érdekes esetet és kutatási adatot ismertetett, amelyek elgondolkodtató képet festenek a helyzetről. Különösen figyelemre méltó, hogy a Magyarországon élő magyarok gyakran borongósabb szemmel tekintenek nemzetük jövőjére, míg a határon túli magyarok sokkal inkább büszkék identitásukra és örökségükre.

Az elképzelése szerint a határon túli közösségek nemzettudata intenzívebb, mivel a kisebbségi lét és a megmaradásért vívott küzdelem különleges motivációt ad számukra. A kihívásokkal teli helyzetek gyakran megerősítik a közösségi identitást és a hovatartozás érzését.

Dr. Bali János előadását követően a résztvevők egy interaktív beszélgetésen vehettek részt az NSKI további munkatársaival, Nádasi Lászlóval és Csonka Ákossal. Hangsúlyozták az intézet üzenetét, miszerint a nemzetépítés érdekében egyetlen emberről sem szabad lemondani, aki magát valami módon is a magyar nemzet tagjának érzi, függetlenül attól, hogy hol él, hányadik generációs bevándorló, esetleg beszél-e egyáltalán magyarul.