Alvási szokások: Melyek a legelterjedtebb tévhitek, amik az inszomniát csak súlyosbítják? - Házipatika

Bizonyos elterjedt alvástippek, amelyek gyakran elhangzanak, nemcsak hogy nem segítenek, hanem akár rontják is az inszomniával küzdők helyzetét.

Mindannyian tapasztaltuk már, milyen üdítő érzés egy hosszú, pihentető éjszaka után felébredni. A tudomány is megerősíti ezt: a jó minőségű alvás nem csupán a szív- és érrendszer egészségét javítja, hanem erősíti az immunrendszert, támogatja az agy működését, és hozzájárul érzelmi jólétünkhöz is. Ezért sokan igyekeznek tudatosan optimalizálni pihenésüket, követve az interneten fellelhető alvástippeket. Ezek a tanácsok valóban segíthetnek azoknak, akik jól alszanak, ám az álmatlansággal küzdők számára egyes alváshigiéniai praktikák éppen ellenkező hatást válthatnak ki – felerősíthetik a problémáikat ahelyett, hogy megoldást nyújtanának. A Science Alert összegyűjtötte ezeket a hasznos, ám sokszor félrevezető ajánlásokat.

Amikor nehezen tudunk elaludni, csábító gondolat lehet korábban lefeküdni vagy tovább ágyban maradni, hogy így "pótoljuk" a hiányt. Ez azonban gyakran visszafelé sül el: minél több időt töltünk ébren az ágyban, annál inkább gyengül az ágy és az alvás közötti pozitív kapcsolat, miközben erősödik az ágy és a frusztráció közötti kapocs.

Helyette érdemes lenne korábban ágyba bújni, de reggel tartsuk meg az állandó ébredési időt, hogy a szervezetünk megfelelően felkészüljön az alvásra.

Számos forrásban olvashatunk arról, hogy a lefekvés előtti képernyőhasználat nem ajánlott, mivel a kék fény megzavarja a melatonin termelését. Viszont az álmatlansággal küzdők gyakran éppen azért nyúlnak a telefonjukhoz, mert a pihenés helyett képtelenek elaludni – nem pedig azért, mert előre megtervezett képernyőidővel készülnek az alvásra.

A teljes tiltás helyett érdemes lehet a tudatos médiakezelésre fókuszálni az inszomniával küzdők számára. Például, a nyugodt, nem stimuláló tartalmak fogyasztása, valamint az éjszakai üzemmód alkalmazása segíthet a pihentetőbb alvás elérésében.

A koffein blokkolja az adenozin nevű neurotranszmittert, ami álmosító hatású. Azonban nem mindenki dolgozza fel ugyanolyan gyorsan: egyeseknek a reggeli kávé segíthet eloszlatni a "félálom" érzést, és támogatja a nappali aktivitást, ami hozzájárulhat az egészséges alvás-ébrenlét ritmushoz.

Ha érzékenyek vagyunk a koffeinre, bölcs dolog elkerülni a nap későbbi szakaszában - de a teljes elhagyása nem mindig szükséges. Tapasztaljuk ki, mikor szabad még kávézni anélkül, hogy az rossz hatással lenne a pihenőidőnkre.

Valóságos iparág épült már ki az alvásunk optimalizálására szolgáló készítményekből és eszközökből. Vásárolhatunk speciális matracokat, az alvást elősegítő illatgyertyákat vagy a megfelelő tartást biztosító párnákat is, szinte bármit, amit a pénztárcánk még elbír. Ezek többsége valóban segítheti az éjszakai pihenésünket, halmozásuk azonban azt eredményezheti, hogy túlzottan aggódni kezdünk a pihenésünk miatt.

Ha túlzottan fókuszálunk az alvásunkra, az meglepő módon akár rontja is annak minőségét. Néha a legjobb megoldás az, ha elengedjük a kontrollt, és megadjuk a lehetőséget a testünknek, hogy természetes módon végezze el a dolgát.

A jó alvás nem egy fix óraszámot jelöl, hanem rugalmasan alkalmazkodik életünk körülményeihez. Olyan tényezők, mint a stressz, fizikai egészség, életkor, környezet vagy akár bizonyos élethelyzetek, mind befolyásolják a pihenésünket. Ha mereven ragaszkodunk az elváráshoz, hogy minden éjszaka azonos minőségűt aludjunk, azzal irreális elvárásokat támasztunk magunk felé, amelyek csak további szorongást gerjesztenek. Egyes éjszakák jobb alvással telnek, mások kevésbé - és ez teljesen normális.