Nyelvészet Kutatóintézet
2024. november 26-án a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezésre került egy figyelemfelkeltő előadássorozat, amelynek címe: "Állandóság - változás - eltérés. Mit árul el rólunk a beszédünk?". Az esemény a MTA-HUN-REN NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport szervezésében valósult meg, és célja volt, hogy mélyebb betekintést nyújtson a nyelvhasználatunk mögött rejlő dinamikus folyamatokba és azok társadalmi vonatkozásaiba.
A kutatócsoport szeptemberben indult az MTA Lendület Projekt támogatásával. Az előadások társadalmilag hasznosítható alapkutatási eredményeket mutattak be. Gráczi Tekla Etelka a Deme Andreával és Juhász Kornéliával társszerzett előadásában a beszéd variabilitásának és változásának jellemzőit ismertette, részletezve a még folyó NKFI-projekt tipikus beszélőkre kapott eredményeit, illetve a frissen elnyert Lendület pályázat jövőbeni, neuroatipikus beszélőkre fókuszáló kutatási irányát.
Juhász Kornélia és Bartos Huba előadásában a nyelvtanulás fonetikai vetületének egy eddig nem vizsgált szempontját, a kínai lexikai tónusok és a magyar intonációs dallamok egymásra hatását mutatta be a célnyelvi ejtésben.
Ezután az előadók a neurodegeneratív betegségekre helyezték a hangsúlyt, különös figyelmet fordítva a sclerosis multiplexre, a Parkinson-kórra, az enyhe kognitív zavarra és a demenciára. Bemutatták az új neurolingvisztikai kutatások során elért eredményeiket, amelyek új perspektívát nyújtanak ezen állapotok megértésében. Kiemelték, hogy a betegek beszédprodukciójában megfigyelhető egyedi variabilitás a neurolingvisztikában alkalmazott hagyományos módszerek kiegészítésével és innovatív technikák bevezetésével olyan kognitív funkciók finom, a klasszikus neuropszichológiai eszközökkel nem mindig észlelhető romlására utalhat, amelyek további kutatásokra ösztönöznek.
Svindt Veronika és Kiss Lőrinc a verbális fluencia automatikus, minőségi elemzését végezték, míg Hoffmann Ildikó, Svindt Veronika, Bóna Judit, Gosztolya Gábor és Gráczi Tekla Etelka a feladatok temporális fonetikai aspektusait tárgyalták. Rávilágítottak arra, hogy ezek az automatikus elemzések hogyan járulhatnak hozzá a kognitív problémák azonosításához, amelyek bár enyhébbek, a betegek mindennapi életében jelentős nehézségeket okozhatnak.
Svindt Veronika, Gráczi Tekla Etelka és Gosztolya Gábor pedig a beszédfeladat helyes megválasztásának kérdését járták körül: a betegség érintette agyi területeknek megfelelő kognitív folyamatokat terhelő beszédfeladatból az automatikusan kinyerhető temporális fonetikai jellemzők (szünetezés és beszédsebesség jellemzői) már a neurodegenerácív folyamat kezdetén is jelezhetik a kognitív nehézségeket.
