Az árrésstop bevezetése nem szolgálja sem a gazdasági növekedést, sem a fogyasztók érdekeit.
„Sajnálattal értesültünk arról, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül döntött a hatósági árak rendszerének meghosszabbításáról. Ezzel a lépéssel a magyar gazdaságban feszültségeket söpör a szőnyeg alá, és figyelmen kívül hagyja a gazdaság és a vásárlók hosszú távú érdekeit” – áll a szerdai közleményben, amelyet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adott ki.
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy az árréstop eredményesen teljesített, így az élelmiszerek esetében augusztus 31-ig meghosszabbítják a szabályozást. Eredetileg a kormány május 31-én tervezte az intézkedés hatályának lejártát, de Nagy Márton már áprilisban utalt arra, hogy a hosszabbítás lehetősége napirenden van. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már akkor figyelmeztetett, hogy ez a lépés súlyos és visszafordíthatatlan károkat okozhat a nemzetgazdaság számára.
Az árrésstop a kereskedők szerint elérte azt a célt, amit a kormány neki tulajdonított, drasztikus módon, de hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlók ne érezzék át teljesen az új beszállítói szerződésekben megjelenő magas áremelési igényeket. Az OKSZ szerint ez a célkitűzés eleve hibás volt, mert nem hagyja érvényesülni azt az erős kezet, ami a versenyből fakadóan egyensúlyban tartja a gazdaságot.
"Emellett a hatósági árszabályozás bármiféle eredménye átmeneti lehet csupán, a feszültségek a felszín alatt gyűlnek, felerősítik egymást, és idővel mindenképpen felszínre kerülnek" - írták, hozzátéve, hogy itt volt a pillanat, amikor ennek az egésznek fájdalommentesen véget lehetett volna vetni. Ennek érdekében az OKSZ a múlt héten olyan javaslatokat is letett a kormány asztalára, amik biztosították volna az árrésstop fokozatos kivezetését. Magyarországon a szervezet szerint már most veszélybe került az ellátásbiztonság azon a 400 településen, ahol semmiféle élelmiszerbolt nem működik. Ezen települések száma csak nőni fog, mivel az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb láncok és önálló boltok üzemeltetőinek 18 százaléka tervezi az árrésstop miatt egy vagy több bolt bezárását.
A jelentős magyar élelmiszer-kiskereskedelmi láncok forgalmuk jelentős részét hazai beszállítók által biztosított termékcsoportokból szerzik be, ezek aránya sok esetben meghaladja a 90 százalékot. Ezen felül, a beszállítói láncok természeténél fogva lassan regenerálódnak, ami kihívásokat jelent a piacon. Az árréstop fenntartása miatt a kiskereskedelem elveszíti a lehetőséget arra, hogy hatékonyan közvetítsen a beszállítók és a vásárlók között. Ez a gyakorlat tompítja az árak ingadozásait, miközben célja, hogy a legkedvezőbb árakat kínálva vonzza a vásárlókat az üzletekbe.
Ezek fényében az OKSZ arra kérte a kormányt, hogy tekintettel a várható gazdasági következményekre a legrövidebb időn belül rendelkezzen az árrésstop kivezetéséről, akár fokozatosan is. "Minél tovább marad fenn az árrésstop, annál nagyobb lesz a kivezetéséből adódó bizonytalanság, aminek eredménye a lakossági fogyasztás lassú növekedése" - zárták.
