Orbán Viktor elutasítja, hogy a bankok hatalmának alávetetté váljon.

Orbán Viktor 2025. február 22-én az évértékelő beszédét a Várkert Bazár impozáns környezetében tartja. - Forrás: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

"Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés, ezért használata nem szokás, hanem jog. Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi, kézzel fogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni - a bankkártya a banké, a készpénz a tied. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát" - mondta Orbán Viktor az idei évértékelőjén. A miniszterelnök sok ígéretet tett szombaton, ez alighanem az egyik legérdekesebb közülük.

Természetesen, tegyük egyedivé a szöveget: Bár nem mondta ki egyértelműen, de Orbán Viktor mögött áll a Mi Hazánk párt indítványa, amely Toroczkai László vezetésével érkezett. A miniszterelnök már tavaly, az Országgyűlésben kifejezte készségét arra, hogy akár az Alaptörvény módosítására is hajlandók lennének, ha arról van szó, hogy megőrizzék a készpénzhasználat jogát. Lázár János ezt követően egyeztetett Toroczkai Lászlóval, és most elérkezett a pillanat, hogy a tervek valóra váljanak. Érdemes megjegyezni, hogy a környező országok közül nem mi leszünk az elsők, hiszen a szlovákok már évekkel ezelőtt beépítették az alkotmányukba a készpénzhasználathoz való jogot.

Jogos kérdés, először is kezdjük azzal, hogy a Mi Hazánk miért hozakodott elő vele. Toroczkai már 2023-ban beszélt erről a parlamentben, és a párt tavaly olyan, kissé sajátos érveket hozott fel a készpénzhasználat védelme mellett, mint hogy a "készpénzhasználat betiltásával egy gombnyomással el is vehetnék a pénzét bárkinek", hogy a digitális pénz "az új világrendnek" az egyik fejlesztése, meg hogy a digitális fizetési módok terjedése miatt vannak helyek, ahol "a bankkártya nélküli ember már szinte nem tekinthető a társadalom teljes jogú tagjának".

A készpénz betiltásának gondolata az utóbbi években nem csupán a teóriák szintjén merült fel, hanem komoly politikai diskurzusokat is generált Európa-szerte. Csehországban 2022-ben felmerült az ötlet, hogy az alkotmányban rögzítsék a készpénzhez való jogot, ám a felsőház 2023 elején elvetette ezt a javaslatot. Ausztriában, a 2023-as nyári időszakban, Karl Nehammer akkori kancellár is hasonló javaslatot tett, de ebből a kezdeményezésből sem lett végül semmi. Svájc és Németország szintén elvetette az alkotmánymódosítást, amely a készpénzes tranzakciók védelmét célozta. Ezzel szemben Szlovákiában 2023 júniusában sikerült érvényesíteni egy olyan alkotmánymódosítást, amely garantálja, hogy mindenki szabadon használhasson készpénzt, amit az Európai Központi Bank, aki állítólag nem is konzultált a kérdésről, nem különösebben üdvözölt.

A készpénz védelmének előzményei tehát nyilvánvalóak, és szomszédos országunkban már az alkotmányos szintre is emelkedtek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magyar kormány hosszú ideig arra törekedett, hogy csökkentse a készpénz használatát, mivel úgy vélték, hogy ezzel lényegesen több visszaélés történik, mint a szigorúan ellenőrzött bankszámlás tranzakciókkal. Toroczkai gyakran összekeverte a készpénz kivezetésére tett lépéseket a használatának visszaszorításával, de a valóság az, hogy sem Magyarországon, sem az eurózónában nem volt szándékban a készpénz forgalomból való teljes eltüntetése. Az EU szabályozása egyébként megköveteli, hogy a boltok, éttermek és más kereskedők kötelesek legyenek elfogadni a készpénzes tranzakciókat.

Tavaly, miután a Mi Hazánk párttal egy látványos együttműködésbe fogtak, számos olyan intézkedés lépett életbe, amelyek látszólag a készpénz népszerűsítését célozták. Másfél évvel azután, hogy a kormány bejelentette a terveit, októberben néhány kisboltban végre megkezdődött az ingyenes készpénzfelvétel, ami addig mintha nem lett volna igazán prioritás. Azóta a bankautomaták mellett a postákon is lehet ingyenesen készpénzt felvenni. És persze nem feledkezhetünk meg Szijjártó Péter "Készpénz, mindig" felkiáltásáról a Balázs Kicks boltban, valamint Orbán Viktor utcán történő készpénzszámlálásáról sem.

Közben viszont tavaly nyáron a kormány megemelte a tranzakciós illetéket is, és az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a kormány állításaival ellentétben a bankok ezt bizony az ügyfeleikre fogják hárítani, ami természetesen így is lett, és emiatt most már mindenki érezheti is, hogy drágult a készpénzfelvétel is. Ez azért is lehet húsba vágó sok embernek, mert a magyarok rengeteg készpénzt tartanak otthon, ami az infláció miatt és a befektetésekkel, akár csak a magyar állam által is erősen szorgalmazott, jelenleg is 4-5 százalékos kamatot fizető állampapírokkal összehasonlítva elég költséges. A Bankmonitor tavalyi számításai szerint

2023 és 2024 között a magyar háztartások készpénzállománya összesen 344 milliárd forinttal csökkent. Ez a folyamat azt mutatja, hogy a magas infláció és a kedvezőtlen hozamkörnyezet ellenére sem ösztönözte a lakosságot arra, hogy pénzüket banki betétekbe helyezze vagy befektetésekbe fektessen. Magyarországon tehát a készpénz megtartása továbbra is népszerű választás maradt.

A magyarok jelentős készpénztartása mögött többféle motiváció húzódik meg. Az egyik legfontosabb tényező a bankokkal szembeni bizalmatlanság, amely sokakat arra ösztönöz, hogy a fizikai pénzformát részesítsék előnyben. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Bank friss kutatása rávilágít, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatások költségei drasztikusan megugrottak. Ezt részben a kormány által végrehajtott adóemelések, valamint a tavalyi infláció is táplálja. Több bank már jelezte, hogy a költségek növekedése miatt díjemelésre kényszerül, ami szintén hatással van a készpénzfelvételi szokásokra. Így nem meglepő, hogy sokan a készpénzes megoldások mellett döntenek. A kormányzati intézkedésekre utalva Toroczkai tavaly a Telexnek azt nyilatkozta, hogy Orbánék a készpénzes javaslataik támogatásával csupán a népszerűségi faktorra reagálnak.

Európában jelentős eltérések figyelhetők meg a készpénzhasználat terén. Míg a szlovákok jogi garanciát adtak a készpénzhasználathoz való joguknak, és Magyarország is hasonló lépéseket tervez, a skandináv országok már évekkel ezelőtt a készpénz marginális szerepét választották. Svédországban például 2023-ra gyakorlatilag eltűnt a készpénzhasználat, hiszen az emberek túlnyomó többsége már nem folytatott tranzakciókat készpénzben. Azonban az elmúlt időszak eseményei világossá tették, hogy a teljes készpénzmentesség nem fenntartható. A kibertámadások, különösen az orosz fenyegetések miatt, Svédország és Norvégia is újraértékeli a készpénzmentes társadalomra vonatkozó elképzeléseit. Az ilyen kihívások rávilágítanak arra, hogy a készpénz nem csupán egy múltnak tűnő eszköz, hanem szükségszerűsége is van a biztonságos és stabil gazdasági környezet megteremtésében.

amellett, hogy arra kérték az embereket, hogy vésztartalékként tartsanak maguknál készpénzt, Norvégiában például kötelezték a boltokat, hogy mindenhol fogadják el ezt a fizetési formát is.

A Telexen két éve egy alapos cikkben vizsgáltuk a készpénzhasználat előnyeit, amelyek nemcsak hogy eltérnek a különböző összeesküvés-elméletek és a Mi Hazánk érvei által felvetett nézetektől, de ettől függetlenül is valóságosak. Az egyik leglényegesebb előny, hogy a készpénz használatához nem szükséges harmadik fél bevonása, ami jelentős mértékben növeli a magánszféránkat. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az állam nem tud beleszólni abba, hogyan költjük el a pénzünket, hanem a megfigyelési kapitalizmus vezető cégei sem férhetnek hozzá az információinkhoz. Így elkerülhetjük, hogy a vásárlásaink alapján személyre szabott hirdetésekkel bombázzanak minket, vagy hogy ezeket az adatokat más módon kihasználják.

Ez a helyzet nem fog megoldódni a bankszámlánk megszüntetésével; igazából csak akkor szabadulhatunk meg tőle, ha az okostelefonunkat és az internetet is elfelejtjük, sőt, még az erdő mélyére is elvonulunk remeteként. De nem feltétlenül számít őrült összeesküvés-elméletnek, ha valaki szeretné biztosítani, hogy az állam ne tudja a bankok segítségével befagyasztani a pénzét, és hogy a nagyvállalatok ne követhessék nyomon, mit, mikor és mennyiért vásárol. Racionális érvek is szólnak amellett, amit a szlovákok mondtak, miszerint a készpénz eltűnése hátrányosan érintheti a szegényebb társadalmi csoportokat, akik számára a készpénzes tranzakciók még mindig létfontosságúak.

Magyarán van értelme a készpénz védelmének, de felmerül a kérdés, vajon Orbán valóban erre fókuszált-e, vagy csupán szavazatokért uszít a bankok ellen egy olyan országban, ahol a bankellenesség és a készpénz iránti vonzalom már régóta jelen van.

Jelenleg a készpénzfelvétel havi kerete legfeljebb két alkalomra korlátozódik, összesen 150 ezer forintig, amelyet az ügyfelek díjmentesen vehetnek fel ATM-ből. Emellett bolti pénztáraknál is két alkalommal, 40 ezer forintig érhető el ez a lehetőség. Érdeklődtünk Lázár Jánosnál és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy amennyiben a miniszterelnök valóban alkotmányos jogként kezeli a készpénzhez való hozzáférést, tervezik-e az ingyenes felvételi limit megemelését. Amint válasz érkezik, tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.