Egy devizahiteles sikeresen megnyerte a pert másodfokon, míg egy másik ügyben az első fokú bíróság döntése kedvező eredményt hozott.
Az Argenta Faktor Zrt., mint az Erste Lízing jogutódja, másodfokon, míg az UniCredit Bank első fokon elveszítette a pert a bíróság előtt. Az ügy középpontjában a devizahiteleseknek nyújtott, nem kielégítő árfolyamkockázati tájékoztatás állt.
A Debreceni Nap beszámolója szerint a Debreceni Törvényszék történelmi jelentőségű másodfokú ítéletet hozott, amely kedvező előjel a devizahitelesek számára. Az ítélet a 2023 április végén az Európai Unió Bíróságán született döntésre alapozva fogalmazta meg álláspontját. A szeptember 9-én kihirdetett határozatban felidézték, hogy az Erste Lízing 2005-ben egy svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződést kötött egy ügyféllel, amelynek értéke meghaladta a 3,188 millió forintot. A szerződést 2010-ben felmondták, és az ügyféllel szemben több millió forint összegű tartozást, valamint jelentős késedelmi kamatot követeltek. Az elsőfokú bíróság az Erste Lízing jogutódjaként eljáró Argenta Faktor Zrt.-nek adott igazat, azonban a Debreceni Törvényszék döntése új irányt mutatott. A bíróság kimondta, hogy...
A devizahitel-szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségük miatt jogilag érvénytelenek.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a szerződésből csak az árfolyamváltozással felmerülő fizetési kötelezettség derül ki, és a hitelező nem hívta fel az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszútávú kockázataira. Mivel a szerződés főszolgáltatásáról van szó, a szerződés érvénytelen, a banknak nem jár kamat vagy egyéb díj a kölcsön tőkeösszegén felül. Papp-Lada Beáta, az ügyfél jogi képviselője szerint több mint egy évtizede elsőként ismerte el ezzel a másodfokú bíróság, hogy egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, és ezzel precedenst teremtett a jövőbeni hasonló ügyekhez.
az UniCredit Bank ügyfelei 2007-ben 20,5 millió forintot vettek fel, azonban a kölcsön későbbi visszafizetése során több mint 61 millió forintot teljesítettek. A 24.hu híradása szerint a Fővárosi Törvényszék nemrégiben hozott döntést ebben az ügyben, amely kimondta, hogy az ügyfelek által befizetett összeg kétharmada visszatérítendő. A bíróság megállapította, hogy a bank nem tudta kellően igazolni, hogy megfelelő és tisztességes tájékoztatást nyújtott az adósok számára. Ennek fényében a bíróság úgy döntött, hogy az ügyfelek érdekeit védi, és helyt adott a visszatérítési igényeknek.
Mivel az árfolyamkockázati tájékoztató nem felelt meg a követelményeknek, a bankot arra kötelezték, hogy térítse meg az ügyfélnek a 40,7 millió forintot.
Bár az ítélet még nem véglegesen érvényes, Bihari Krisztina ügyvéd úgy véli, hogy sokan osztoznak a hasonló helyzeteken, és várhatóan hasonló döntések születnek majd.
Ritka jelenség, amikor a pénzintézetek nem tudják a bíróság előtt igazolni, hogy kellőképpen tájékoztatták ügyfeleiket az árfolyamkockázatról. Általában a bírósági eljárások során az ügyfelek által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatok vagy árfolyamkockázati tájékoztatók szolgálnak bizonyítékként. Ha azonban a bankoknak ez nem sikerül, az Európai Bíróság döntései és a Kúria jogegységi határozatai alapján lehetőség nyílik az adósok kártalanítására, ahogyan az a korábbi esetekben is előfordulhatott, bár a második ügy még nem jutott el a jogerősségig. Jelenleg ezek az ítéletek inkább egyedi eseteknek tűnnek, de Lengyelország példája jól szemlélteti, hogy a helyzet bármikor megváltozhat, ami komoly kockázatot jelenthet a bankrendszer számára.
