Ursula von der Leyen eddigi legmerészebb lépését saját pártja akaszthatja meg.
Az Európai Parlament júliusi bejelentése óta éles kritikák kereszttüzébe került a Bizottság következő ciklusra tervezett többéves pénzügyi kerete (MFF), amely alapvetően meghatározza az EU költségvetési struktúráját és forrásait a 2028-tól 2034-ig terjedő időszakban. Miközben a politikai spektrum széles körében konszenzus van arról, hogy a hétéves költségvetés reformra szorul, a javasolt szigorúbb feltételek és a csökkentett átláthatóság számos szereplőt aggaszt. Különösen a Néppárt (EPP) emelkedik ki, mint a legaktívabb ellenző, amely a földalapú támogatások csökkentését elkerülendő, akár a végsőkig is elmehet.
Egyre inkább feszültté válik a helyzet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és az EPP képviselői között. A politikai vita középpontjában az áll, hogy a hétéves költségvetés keretében a mezőgazdasági és felzárkóztatási forrásokat 27 különálló nemzeti partnerségi borítékba kívánja csomagolni, ami jelentős ellenállást váltott ki a pártcsalád tagjaiból.
Az unió kohéziós és agrárpolitikája eddig a teljes költségvetés körülbelül kétharmadát képviselte. Azonban az új többéves pénzügyi keret (MFF) keretében ez az arány inkább a feléhez közelít. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása érdekében a nemzeti kormányoknak a Bizottsággal kell egyeztetniük és tárgyalniuk.
Ezek a tárgyalások elviekben garantálnák, hogy az uniós forrásokat versenyképes beruházásokba költik a kormányok, csakhogy a gazdák bevételeinek kipótlása a tulajdonolt föld alapján nem feltétlenül ösztönzi a nagyobb produktivitáshoz szükséges modernizálásokat.
Bár az új tervezetben nem szerepel kifejezetten, a kérdés már többször is a felszínre került. Az EPP, amely nagyra értékeli a gazdák támogatását, úgy véli, hogy a partnerségi borítékok csupán egy átgondolt eszközként szolgálnak arra, hogy a fontos döntéseket a Parlament figyelmen kívül hagyásával, közvetlenül a Bizottság és a kormányok közreműködésével hozzák meg.
A néppárti frusztráció ezzel a helyzettel kapcsolatban annyira fokozódott, hogy a képviselőcsoport már a "nukleáris opció" mérlegelésére is készül, amelynek keretében szavazással utasítanák el a tárgyalásokat, továbbá arra is felszólítanák a Bizottságot, hogy vonja vissza a javaslatot.
Ebben az esetben különösen figyelemre méltó, hogy a Politico értesülései szerint a radikális intézkedést kifejezetten von der Leyen saját pártja szorgalmazza. Ezzel szemben a szintén őt támogató Szocialisták és Demokraták pártcsaládja egyelőre ódzkodik attól, hogy ilyen drasztikus végkimenetelről nyilatkozzon.
A parlamenti lázadás híre különösen felkavarja az észak-európai országokat, amelyek jellemzően támogatják von der Leyen reformjait, és mint nettó befizetők, kulcsszereplőként vesznek részt a tárgyalásokban.
A 21. század kihívásait nem lehet a 20. század közepéről származó költségvetéssel kezelni. Amíg ez a felismerés nem válik általánossá, nem világos, miért kellene többet fizetniük.
- jegyezte meg egy a lapnak nyilatkozó EU-s diplomata.
Az MFF EPP-s parlamenti jelentéstevője, Sigfried Mureșan, már fél éve fáradhatatlanul harcol a kohéziós és agrárpolitika megőrzéséért, folyamatosan hangsúlyozva az átláthatóság és az uniós értékek fontosságát. Bár még nem merte nyíltan megfogalmazni a tervezet visszautasításának lehetőségét, nyilvánvaló, hogy komoly elkötelezettséggel viszonyul "küldetéséhez."
Mindezek ellenére végső soron a nemzeti kormányok biztosítják a pénzügyi forrásokat, ezért a várakozásoknak megfelelően a Parlament nem fog blokkolni olyan intézkedéseket, amelyekben a Bizottság és a tagállamokat képviselő Tanács között már konszenzusra jutottak.
A kérdés most az, hogy az évről évre újabb kihívásokkal szembenéző EU-ban milyen mértékben alakulhatnak át a megszokott eljárások, és
