Schengeni csatlakozás: a munkaerő-áramlás jövője a kereslet és kínálat dinamikájának hatására alakul majd.
Kiszippanthatja-e a munkaerőt Romániából a schengeni csatlakozás, vagy épp segíthet a munkaerőhiányon? A Maszol által megkérdezett szakember szerint több szempontból kell vizsgálni a kérdést, a kihívás pedig az lesz, hogy a kereslet-kínálat közötti harcban egyensúlyt találjunk.
Az év elején Románia teljes körű schengeni csatlakozásának ünneplése mindenkit magával ragadott. Végre eltűntek azok a korlátok, amelyek eddig megnehezítették az utazást és gátolták a gazdasági fejlődést. Azonban a Nyugat felé megnyílt lehetőségek nem csupán az utazók számára jelentenek előnyöket, hanem a hazai munkaerőpiacra is jelentős hatással bírnak. Ezzel új kihívások elé állítva a vállalatokat, amelyek már eddig is küzdöttek a munkaerőhiány problémájával.
Békési Csaba, a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője úgy véli, hogy a nehezen betölthető pozíciók és a schengeni csatlakozás kérdését komplex módon kell megközelíteni. Léteznek olyan állások, amelyek mennyiségi hiányosságok miatt nem találják meg a megfelelő jelölteket, de emellett számos olyan pozíció is van, amely folyamatosan újra megjelenik a piacon a kellőképpen képzett munkaerő hiányának következtében.
Ahogy azt említette, hónapról hónapra jellemzően ugyanazok a munkakörök várnak betöltésre. "Ezek általában mennyiségi munkák, vagy olyan pozíciók, amelyekhez alacsony képzettség vagy egyáltalán nem szükséges szakmai háttér" - magyarázta. Például a gyártás területén dolgozó munkavállalók, valamint az építőiparban tevékenykedő szakemberek iránt folyamatosan van kereslet. Ugyanakkor léteznek olyan állások is, amelyek már bizonyos szintű kompetenciát követelnek. Ilyenek például a szakácsok, szakácssegédek és sofőrök. A felsőfokú végzettséget igénylő pozíciók között szerepelnek az építészmérnökök és az elektrotechnikusok is.
Van egy harmadik kategória is. Ezek a szezonális munkahelyek, a nyári munkák, idénymunkák - ecsetelte. Legtöbbször mezőgazdasági munkáról van szó, de a vendéglátói tevékenységek is gyakoriak. Mosogatókat, pincéreket keresnek szinte rendszeresen.
Az Európai Unión kívüli munkavállalók főként a vendéglátó- és építőipar területén találják meg a helyüket. Bihar megyében például autóalkatrész-gyárak igénylik a vendégmunkásokat, ám a termelési területekre általában kevesebb munkást hoznak be. Békési rámutatott, hogy a munkavállalási engedélyek megszerzése nem csupán bonyolult, hanem rendkívül hosszú ideig is eltarthat. A kiválasztási folyamat és a munkavállalók megérkezése között akár hónapok, sőt egy év is eltelhet. Ennek következtében előfordulhat, hogy mire a munkavállaló végre el tudja kezdeni a munkát, a pozíció már betöltötté válik, vagy egyszerűen nincs rá szükség.
A hivatalos statisztikák alapján tavaly Romániában közel 150 ezer EU-n kívüli állampolgár dolgozott, ami 11 ezerrel több, mint az előző évben, és 100 ezerrel magasabb szám, mint 2020-ban. Felmerül a kérdés, hogy vajon a schengeni csatlakozás következtében ezeket a munkavállalókat "kiszippanthatja" Romániából. Békési véleménye szerint a csatlakozás megkönnyíti a munkavállalók mozgását Nyugat-Európa irányába, azonban tapasztalatai szerint eddig is gyakran elhagyták az országot, ha más államok vonzóbb lehetőségeket kínáltak számukra.
A spotmedia.ro beszámolója alapján januárban három ázsiai vendégmunkás már távozott egy temesvári cégtől. Az aradi munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója, Marinel Henteș véleménye szerint azonban a megfelelő munkakörülmények biztosítása segíthet abban, hogy itthon tartsák őket. "Mindenki tisztában van azzal, hogy két fő céllal érkeznek Romániába: itt dolgozni, és ha lehet, tovább lépni" – nyilatkozta Henteș a Radornak. "Azonban Aradon vannak olyan munkaadók, akik elkötelezettek amellett, hogy méltányos bért kínáljanak számukra."
Békési Csaba hangsúlyozta, hogy az uniós munkaerőpiacon Magyarország keleti régiójának alacsonyabb fejlettsége miatt sokan onnan keresnek munkalehetőségeket a határ menti területeken. Érdekes módon, amikor szezonális munkáról van szó, a magyarországi lehetőségek népszerűbbek, mivel a napszámbér a szomszédos országokhoz képest kedvezőbb.
Megjegyezte, hogy Románia teljes körű Schengen-tagságának következtében az ingatlanpiac fellendülése tapasztalható, ami arra utal, hogy egyre többen mernek munkát vállalni. Szerinte sokan ingázni fognak a képzettséget igénylő pozíciókért, és az autóipar, valamint az akkumulátorgyárak vonzó lehetőségeket kínálnak a fiatalok számára a határokon túl. Tájékoztatása szerint a debreceni egyetem már Nagyváradon indít képzéseket olyan munkakörökre, amelyeket Hajdú-Bihar vármegyében fognak betölteni.
A kereslet-kínálat közötti harcban lesz majd kihívás megtalálni az egyensúlyt, vélekedett Békési. Megjegyezte: annak idején Romániából, Bulgáriából, Magyarországról áramlott fel Nyugat felé a munkaerő, tőlünk keletebre viszont már az Unión kívül vagyunk. Azt tapasztalta viszont, hogy több külföldre távozott hazai munkavállaló kezd hazajönni. Szerinte a külföldi piacon is érezhető nacionalista mentalitás, ugyanakkor azok visszaáramlása kérdőjeles, akik családostól kitelepedtek, megtalálták a helyüket, jól képzettek.
