Suppan Gergely kifejtette, milyen stratégiák révén lehetne megelőzni az élelmiszerárstopok ismételt bevezetését.

A kormány álláspontja szerint a magas élelmiszer-infláció elfogadhatatlan, azonban az árstopok bevezetésével kapcsolatban még nem hoztak döntést, mivel jelenleg is tárgyalások zajlanak a piaci szereplőkkel – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban. Emellett az üzemanyagok árának alakulását és a jegybank inflációval kapcsolatos mozgásterét is érintette a beszélgetés során.

A januári inflációs adat magasabb lett a vártnál, jelentősen megugrott számos termék ára, de ez a Nemzetgazdsági Minisztérium közleménye szerint ideiglenes folyamat. A tárca számos szervezettel áll kapcsolatban annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az élelmiszer-inflációt - mondta az InfoRádióban Suppan Gergely.

Felidézte: 2024 végére egyértelművé vált, hogy a tejtermékek ára emelkedésnek indult, a tojások ára is jelentős ugrást mutatott, és az étolaj valamint a liszt árának növekedése is feltűnő volt. Ugyanakkor kedvező hírként emelte ki, hogy a múlt hónap végén már néhány terméknél – mint például a tojás és a tej – pozitív változások kezdtek megfigyelhetővé válni.

A jelenlegi inflációs helyzet mögött a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzéséért felelős helyettes államtitkára szerint elsősorban nemzetközi tényezők állnak. Például a tojásárak emelkedésének hátterében egy madárinfluenza-járvány húzódik, amely a szomszédos országokban zajlott, és ennek következtében jelentős számú tojótyúkot kellett leölni. Ez a lépés drámaian csökkentette a tojáskínálatot. Eközben az Egyesült Államokban is hasonlóan megugrottak a tojásárak a helyi madárinfluenzás helyzet következtében. Továbbá, az elmúlt év második felében a gabonaárak drasztikus növekedése is megfigyelhető volt, ami közvetlen hatással volt a lisztárakra; a napraforgó árának emelkedése pedig az étolajárakra gyakorolt hasonló hatást.

Suppan Gergely véleménye szerint a vaj árának emelkedését elsősorban az időjárási körülmények befolyásolják.

tavaly a nyári hőhullámok hatására jelentősen csökkent a szarvasmarhák tejhozama, illetve csökkent a tejek zsírtartalma is,

A nemzetközi piacokon a nyerstej felvásárlási ára már az őszi hónapokban jelentős növekedésnek indult, és ez a tendencia körülbelül az év elején érte el a csúcsát. Azóta a nyerstej ára valamelyest csökkent, de ez a folyamat még végig kell, hogy fusson a tejtermékek láncolatán ahhoz, hogy a vaj árak is mérséklődhessenek. A tejárak hatása a vaj esetében viszonylag gyorsan érvényesül, míg a sajtnál a változások kicsit lassabban érzékelhetők, de már itt is észlelhető volt jelentős drágulás.

Jelenleg sokan arra várnak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezesse az árstopokat, azonban Suppan Gergely hangsúlyozza, hogy erről még nem született hivatalos döntés; csupán a lehetősége került szóba.

A legjobb lenne, ha a tárgyalások folyamán olyan egyezségek születnének, amelyek révén némileg csökkenteni lehet az árakat,

"Mindezek fényében elképzelhető, hogy nem lesz szükség az árstopok bevezetésére" - fogalmazott.

A januári üzemanyagár-emelkedés kapcsán felmerült az üzemanyagárstop bevezetésének lehetősége a közbeszédben. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy ez nem feltétlenül eredményezné az élelmiszerárak csökkenését, habár az emberek havi költségvetését kedvezően befolyásolná. Azonban január vége óta már tapasztalható egy árcsökkenés az üzemanyagok esetében, amelyet többek között a forint erősödése és az olajárak csökkenése is elősegített. Így tehát már megfigyelhető a várt mérséklődés az üzemanyagárak terén.

Felvetődik a kérdés, hogy bár a kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy aktívan dolgozik az infláció mérséklésén, valójában ez a Magyar Nemzeti Bank elsődleges felelőssége a törvény szerint. Suppan Gergely megjegyzése szerint a klasszikus közgazdasági tankönyvek alapján, ha az árak gyors ütemben emelkednek, a jegybank kamatemeléssel próbálhatja befolyásolni a helyzetet. Azonban a jelenlegi, "nem tankönyvi" környezetben olyan külső tényezők, mint például a madárinfluenza, jelentős hatással vannak a gazdasági helyzetre, és ezekre a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája nem tud reagálni.

A monetáris politika önmagában nem képes megoldani azt a problémát, hogy növeljük a tojótyúkok számát, ami elengedhetetlen a tojás kínálatának helyreállításához. Itt lép be a kormányzati politika szerepe, amely lehetővé teszi, hogy a különböző gazdasági szereplők és érdekcsoportok, az élelmiszerlánc résztvevői – a nyersanyagtól és takarmánytermeléstől kezdve a feldolgozáson át a kiskereskedelemig – egy asztalhoz üljenek. Az élelmiszeripar rendkívül sokszereplős, azonban elengedhetetlen, hogy valamilyen irányú előrelépést érjünk el.

Az NGM-ben jelenleg még nem állítottak fel konkrét határidőket, ahogyan azt a tárca makrogazdasági elemzéséért felelős helyettes államtitkára jelezte. A tárca azonban rendkívül figyelmesen követi a piaci árak alakulását, napi rendszerességgel monitorozzák az árfigyelőt. Ennek megfelelően hoznak majd döntéseket, amikor úgy érzik, hogy az indokolt.