Szakértői véleményt kértünk arról, hogy milyen mértékű problémákat okoz a gázpiacon Ukrajna döntése. Kíváncsiak vagyunk, hogy végül kik viselik a következményeket.

Az utóbbi évek során az ukrán gáztranzit folyamatosan működött, és a telek viszonylag enyhék voltak, ami lehetővé tette, hogy a magyar gázfogyasztás alacsonyabb szinten maradjon. Most azonban, a zordabb tél beköszöntével és az ukrán gázáramlás megszűnésével, a kormány előtt nagyobb kihívások állnak. Fontos feladat, hogy fenntartsák a rezsicsökkentést, valamint minimalizálják a két külső tényező negatív következményeit. Szakértői véleményeket kértünk, hogy tisztább képet kapjunk a helyzet súlyosságáról.

Az utóbbi évek során folyamatos csökkenést mutatott a gázfogyasztás Magyarországon, amint azt az Energiaügyi Minisztérium (EM) is megerősítette. 2023-ban a magyar háztartások mindössze 3 milliárd köbméter gázfelhasználással zárták az évet, míg a gazdasági szektor tavaly körülbelül 5,5 milliárd köbméter földgázzal gazdálkodott. A legfrissebb adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában még tovább csökkent a fogyasztás, hiszen ebben az időszakban körülbelül 300 millió köbméterrel kevesebb gázt használt fel az ország.

A tél beköszöntével a helyzet jelentősen megváltozott. A KSH legfrissebb statisztikái szerint a magyar gázfogyasztás októberben, novemberben és decemberben is növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Azonban nem kell aggódni, hiszen a gáztározók töltöttségi szintje kifejezetten kedvező, ami biztonságot nyújt a hideg hónapokban.

Az EM legutóbbi őszi jelentése szerint tavaly a gázfogyasztás körülbelül 8,5 milliárd köbmétert tett ki, aminek több mint 70 százaléka a nagy hidegek megérkezése előtt állt rendelkezésre. Az előző fűtési idény során már szeptember elejére 5,7 milliárd köbméternyi gázt tároltunk, ami jelentős előnynek számít. Ráadásul a jelenlegi időarányos előrejelzések alapján az idei évben a földgázfogyasztás várhatóan 8 milliárd köbméter alá csökkenhet, így a tartalékok akár még nagyobb mértékben is kielégíthetik a tényleges igényeket.

Igen ám, viszont január elején beköszöntöttek a hidegebb napok, ráadásul Ukrajna is leállította az orosz földgáz szállítását az országon keresztül, így az már csak a Török Áramlaton keresztül éri el hazánkat. Ez megdobhatja a beszerzés költségét, a beszerzett mennyiségre is kihathat, ez pedig közvetve akár a rezsicsökkentésre is hatással lehet.

A Török Áramlaton keresztül évente 3,5 milliárd köbméter, míg Ausztrián keresztül 1 milliárd köbméter földgáz jut el a magyar piacra. Az FGSZ előrejelzései alapján 2025-2026-ra a hazai földgázkitermelés napi szinten akár 5,5 millió köbméterig is emelkedhet, és ezt a szintet akár három évig is képesek fenntartani. Ennek köszönhetően a helyzet nem tűnik aggasztónak. A kormány már szeptemberben felkészült a téli időszakra, 6 milliárd köbméter földgáz tárolásával, ekkor a tározók telítettsége körülbelül 90 százalék volt, azonban decemberre ez a szám 68 százalékra csökkent.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője a megkeresésünkre kifejtette, hogy az idei tél viszonylag normálisnak mondható, így a 2023-as és 2024-es adatok az enyhe időjárásra vezethetők vissza. Hozzátette, hogy a tárolók szintje és a magyar fogyasztás között nem áll fenn közvetlen összefüggés, mivel gázt is bérbe tárolunk, például Szerbiának, emellett a kereskedők készletei is a tárolókban találhatók.

Tehát a tárolók ürülése nem felel meg a magyar fogyasztásnak, sokkal inkább a tükörképe a régiós fogyasztásnak és az export-import mennyiségének. Ha több az import, ugyanakkora fogyasztással nem lehet ugyanannyira leüríteni a tárolókat

- mondta a szakértő.

Kifejtette azt is, hogy az Ukrajnán keresztül érkező tranzit hiánya volumenkiesést nem okoz a magyar ellátásban, hiszen az 1 milliárd köbméternyi gázt, ami arról jött a Gazpromtól, már átirányították a Török Áramlatra. A volumenre tehát nem, viszont az árakra mindenképpen hatással van a tranzit leállása - erősítette meg Pletser. A rezsicsökkentési rendszer fenntartása nyilván függ attól, hogy mennyiért vesszük a gázt, de függ a kormány politikai akaratától és attól is, hogy mennyi tartalék van erre a költségvetésben - mondta.

Úgy vélem, hogy jelenleg még nem értük el azt a szintet sem a költségvetési hiány, sem a gázár terén, ahol indokolt lenne a rendszer átalakítása. A politikai támogatottság e téren rendkívül erős, ami megnehezíti a változtatásokat.

- nyugtatott meg a szakértő. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlegi megoldás közgazdasági szempontból nem éppen a leghatékonyabb.

A növekvő árak a hazai termelők, mint a Mol és az MVM számára kedvező helyzetet teremtenek, míg a magyar kereskedők számára is előnyös, hogy Ukrajnából nem érkezik gáz – különösen Szlovákia irányába. Ez lehetővé teszi számukra, hogy délről vásárolják meg az energiahordozót, majd azt felárral továbbértékesítsék. Ugyanakkor a magyar nagykereskedelmi fogyasztók számára ez a helyzet kifejezetten hátrányos, mivel egyre magasabb gázárakat kénytelenek elviselni.

Pletser Tamás véleménye szerint a magyar állam perspektívájából "ez egy semleges, sőt talán kedvező összképet mutat", mivel bár a rezsicsökkentés következtében jelentős összeg esik ki, az MVM számára viszont drámaian megnövekednek a bevételek.

A szakértők véleménye szerint a 2024-es és 2025-ös évben a cseppfolyósított földgáz (LNG) piaca továbbra is feszült marad. Az idei év végéig nem várható jelentős kapacitásbővülés, ami hozzájárul a feszültség fenntartásához. Eközben azonban az ázsiai piacon egyre növekvő kereslet tapasztalható. Az európai árakat 2022 óta a globális árfolyamok alakítják, mivel a marginális termelők közé tartozó orosz szállítók eddig rugalmasan reagáltak a keresletre: „csak jeleztük, hogy szükség lenne több gázra, és ők teljesítették a kérést.”

De most az ármeghatározás a globális LNG-piactól függ, és az most egy picit szűkebb, mint korábban

Pletser hangsúlyozta, hogy az ázsiai kereslet és a kapacitásbővülés közötti eltérés aggasztó, de végül megnyugtatott minket: 2025 végére és azt követően, egészen 2028-2030-ig, egy ígéretes időszakra számíthatunk. Az eddigi nehéz évek után csupán egyetlen kihívással nézhetünk szembe, és az is kizárólag az LNG-piacon jelentkezik.