Székesfehérvár "ezüsthangolásra" készül: a város a méltóság és a jólét új szintjeit célozza meg.

Hiánypótló kutatást végeztek a Corvinus Egyetem vezetésével.

Székesfehérvár aktív idősödési indexe jelentősen túlszárnyalja az országos átlagot, és várhatóan két éven belül közelíteni fog az európai középértékhez. Ezt az adatot a Budapesti Corvinus Egyetem vezetésével dolgozó magyar kutatócsoport elsőként alkalmazta belföldi városra egy átfogó kutatás keretében. Az elemzések nyomán egy javaslatcsomag készült a város ezüstkorú lakóinak életminőségének javítására – derült ki az egyetem keddi sajtóközleményéből.

A korfa súlya ránk nehezedik, ha nem cselekszünk időben.

Ez volt az egyik legmeghatározóbb mozgatórugója annak az idősödéskutatásnak, amelyet négy magyar tudós végezett Székesfehérváron.

Rosta Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, és Katona Márton, adjunktus, valamint Wéber László György, innovációs szakértő és szociálpolitikus, továbbá Farnady Judit, a székesfehérvári Silver Age Factory Nonprofit Kft. ügyvezetője közösen vizsgálták, milyen lépéseket tehetnénk annak érdekében, hogy az idős emberek élete a folyamatosan öregedő társadalomban is magas színvonalon és jóllétben teljen.

A város helyzetét kérdőívvel, fókuszcsoportos beszélgetéssel, mélyinterjúkkal, civil szervezetek megkérdezésével vizsgálták. A felmérésben csaknem 600 idősödő székesfehérvári ember válaszolt, és kiderült: a legjobban a kevés nyugdíj, az egészségi állapot és a magány nyomasztja őket.

A kutatás során egy közel százezer fős város életkörülményeit különböző módszerekkel, mint például kérdőívek, fókuszcsoportos diskurzusok és mélyinterjúk révén, valamint civil szervezetek bevonásával vizsgálták. A felmérésben mintegy 600 idősödő székesfehérvári polgár osztotta meg tapasztalatait, és az eredmények alapján világossá vált, hogy a legnagyobb terheket a csekély nyugdíj, az egészségi problémák és a magány érzése jelentik számukra.

A kutatás során különös figyelmet fordítottak az ENSZ és az Európai Bizottság által létrehozott aktív idősödési index értékeire is Székesfehérvár vonatkozásában. Ez a mutató...

A kapott eredmények alapján Székesfehérvár esetében a mutató értéke 2024-ben 34,15 pont volt, ami jelentősen meghaladja a 2018-as összmagyarországi értéket (30,5), azonban nem éri el az európai átlagot (36,8). A kutatók szerint a jónak számító madridi szintet (36,5) következetes munkával akár két év alatt el lehetne érni a városban.

A felmérés során megkérdezett személyek anyagi helyzetének fontos megállapítása, hogy 23 százalékuk pénzügyi nehézségek miatt nem tudja meglátogatni a fogorvost, míg egyharmaduk képtelen kezelni egy váratlan, 145 ezer forintos kiadást. A válaszadók 68 százaléka az átlagos életszínvonalat jelöli meg, míg 22 százalékuk a jót tartja jellemzőnek. Érdekes, hogy az idősebb korosztály 30 százaléka ritkán vagy soha nem tapasztal jókedvet vagy derűt.

Van néhány olyan terület, ahol előnyösebb helyzetben vagyunk az európai országokhoz viszonyítva. Például nálunk kiemelkedően sok nagyszülő vesz részt aktívan unokáik nevelésében, ami más országokban nem annyira elterjedt. Viszont az önkéntes munkák, amelyek értelmes és hasznos elfoglaltságot kínálnak, valamint lehetőséget adnak új barátságok kialakítására, sajnos sokkal ritkábbak nálunk.

„Kérlek, tedd egyedivé a szövegedet!” – kérte Katona Márton, a Corvinus Egyetem adjunktusa.

A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy érdemes tudomásul venni: a mai 65 évesek alapvetően eltérnek a húsz évvel ezelőtti kortársaiktól. Székesfehérváron a nyugdíjas klubokat csupán az érintett lakosság egy kis része látogatja, ami azt jelzi, hogy sürgős szükség van a szemléletmód és az intézményi keretek átalakítására. Napjainkban az idősek biztonságérzete szorosan összefonódik azzal a képességgel, hogy magabiztosan tudják használni a számítógépeket és okostelefonokat. Elképzelhető, hogy tíz vagy húsz év múlva egy 80 éves embernek kell majd irányítania az őt ápoló robotot, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremt az idősebb generáció számára.

A város vezetőségének kérésére a kutatók egy átfogó javaslatcsomagot dolgoztak ki a helyzet javítására. Az ajánlások között kiemelt szerepet kapott az, hogy "ezüsthangolni" érdemes a digitális környezetet. Ennek oka, hogy a technológiai megoldásokat, mint a kódokat és algoritmusokat, jelenleg jellemzően 20-30 éves fiatal szakemberek fejlesztik, akiknek gyakran hiányzik a tapasztalatuk az idősebb generációk életére vonatkozóan. A javaslat egyik kulcseleme, hogy ezüstgenerációs trénerek sajátíthatnák el a ChatGPT promptolásának fortélyait és a mesterséges intelligencia hatékony használatát, ezzel lehetőséget adva arra, hogy kortársaikat is megtanítsák ennek alkalmazására.

A javaslatok között egy különleges banki konstrukciót találhatunk, amely az ezüsthíd nyugdíjaskötvény nevet viseli. Emellett figyelemre méltó az új életstílusú lakópark koncepciója is, amely nem csupán a demenciával élők számára biztosít otthont, hanem helyet kínál a rászoruló egyetemisták számára is. Kulcsfontosságú tényező az idősek aktív életmódjának fenntartása, a rendszeres testedzés, valamint a mentális egészség védelme. A memóriatréning és a demencia potenciális kialakulásának kezelése szintén elengedhetetlen, hiszen ezek hozzájárulhatnak a súlyos tünetek megjelenésének késleltetéséhez.

Célunk, hogy a nyugdíjasok életét gazdagabbá tegyük, elkerülve a szegénységet, a betegségeket és a magányt. Szeretnénk, ha az idősebb generációk számára nem a jelentéktelenség és a félelem dominálná a mindennapjaikat, hanem a boldogság, a közösség és a megbecsültség érzése.

„Tedd egyedivé a mondandódat!” – javasolta Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem docense.

Székesfehérvár ideális helyszín a SilverLab - Nemzeti Idősödésügyi Innovációs Referenciaközpont létrehozására, hiszen minden szükséges adottsággal bír. Ez a központ olyan nyitott társadalmi innovációkat képviselhetne, amelyek hozzájárulnak az elöregedő települések megújulásához, valamint az 55 év felettiek életminőségének javításához.