Ez az év szélsőséges időjárási viszonyokkal indult, ami hatással van a szőlőtermelésre is. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyengébb termés várható, de a szőlőágazat számára mindig van remény. Milyen kihívásokkal és lehetőségekkel nézünk szembe idén? Mil
Az aszály és a tavaszi lassú növekedés következtében idén sem számíthatunk kiemelkedő termésre. Ennek ellenére a növényvédelem kulcsszerepet játszhat a helyzet stabilizálásában.
A szőlőt sem kíméli a klímaváltozás, a hatásait azonban mérsékelni lehet a Syngenta szerint
A mintegy 58 ezer hektáron zajló szőlőtermesztés a termőterület csökkenése ellenére továbbra is meghatározó szerepet játszik a hazai agráriumban. A Syngenta információ alapján az idei szezon időjárása is komoly kihívás elé állítja a termelőket. A vállalat szerint a növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztéstechnológiában, hiszen a jó minőségű, egészséges szőlő lesz az alapanyaga a kiváló magyar boroknak.
Bár a termőterületek folyamatosan csökkennek, a jövőbeli kilátások mégis bizakodásra adnak okot.
Magyarországon az elmúlt években folytatódott a szőlőtermő-területek zsugorodása: az elmúlt öt év során közel 5 ezer hektárral csökkent az ültetvények összterülete. Jelenleg Magyarországon mintegy 58 ezer hektáron termesztenek hivatalosan szőlőt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint. Ugyanakkor a szakma bízik abban, hogy a kedvezőtlen trend megfordul, és a jövőben a telepítések aránya ismét meghaladja a kivágásokét, hangsúlyozta Dr. Varga Zoltán, a Syngenta termékfelelőse.
2025-re a szélsőséges időjárás és a fokozatos fejlődés időszakává váltak az események. Az éghajlati változások hatásai egyre inkább érezhetők, miközben a fejlődés üteme lelassult, új kihívások elé állítva a társadalmat és a gazdaságot.
Az idei szélsőséges időjárás a szőlőben is érezteti hatását: a szőlő fejlődése vontatott volt a tavasz folyamán. Főleg a korai fajtáknál fordultak elő termékenyülési problémák. 2024-ben országosan 3,73 millió mázsa szőlőt takarítottak be, ami mintegy 11%-kal maradt el az elmúlt tíz év átlagától hivatalos eredmények alapján. Az idei kilátásokat nagyban befolyásolják az időjárási szélsőségek, főként az aszályos periódusok, így rekordtermésre idén sem számíthatunk. - ismertette Dr. Varga Zoltán.
A szakértő véleménye szerint a szezonnak még korántsem ért véget, és az időjárás alakulása továbbra is befolyásolhatja a növényvédelmi intézkedések szükségességét. Amennyiben a tartós szárazság fennmarad, úgy a gazdák számára nem valószínű, hogy további védekezésekre lenne szükség, különösen olyan területeken, ahol a korai időszakban már aktívan foglalkoztak a védelemmel. Azok a gazdák, akiknek az állományai tünetmentesek, sokkal nyugodtabban várhatják a folytatást.
A mintegy 58 ezer hektáron zajló szőlőtermesztés a termőterület csökkenése ellenére továbbra is meghatározó szerepet játszik a hazai agráriumban - fotó: Syngenta Magyarország Kft.
Piaci helyzet és értékesítési lehetőségek
A hazai szőlő minősége bátran versenyre kel a nemzetközi fajtákkal. Ahhoz, hogy a belföldi piac valóban prosperáljon, elengedhetetlen az árszint növekedése, hiszen ez az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát és gazdasági jövedelmezőségét alapozza meg. A felvásárlási árak emelkedése kedvező hatással lehet olyan gazdasági folyamatokra, amelyek megakadályozhatják a szőlőültetvények területének csökkenését.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak, és a mezőgazdasági termelőknek kulcsszerepük van a megoldások keresésében. Mit tehetnek tehát a termelők a fenntarthatóság érdekében? Először is, fontos a helyi ökoszisztémák és talajok védelme. Az organikus gazdálkodás és a természetes módszerek alkalmazása nemcsak a biodiverzitás megőrzését segítik, hanem hozzájárulnak a talaj egészségének fenntartásához is. A vetésforgó és az agroökológiai gyakorlatok alkalmazása szintén javíthatja a termőföld termékenységét. Másodszor, a vízhasználat optimalizálása elengedhetetlen. A csepegtető öntözés és a rainwater harvesting rendszerek bevezetése segíthet csökkenteni a vízpazarlást, különösen szárazabb időszakokban. Harmadszor, a megújuló energiaforrások használata is fontos lépés. Napenergia vagy szélenergia alkalmazása nemcsak a termelési költségeket csökkentheti, hanem a környezeti lábnyomot is mérsékelheti. Végül, a közösségi együttműködés és a tudásmegosztás kulcsfontosságú. A helyi termelők közötti kapcsolatok erősítése, valamint a legújabb kutatások és technológiák figyelemmel kísérése segíthet a közös kihívások leküzdésében. A termelők tehát aktívan részt vehetnek a klímaváltozás elleni küzdelemben, ha tudatos döntéseket hoznak, és nyitottak az innovációra.
A Syngenta véleménye szerint a klímaváltozás szélsőséges hatásaira való felkészülés különösen kihívást jelent a szőlőtőkéknél. Ugyanakkor a biotikus tényezők, mint például a kártevők és kórokozók, valamint az abiotikus stressz, mint a szárazság vagy a hideg ellen tett megelőző intézkedések—például a gondosan ütemezett növényvédelmi kezelések—jelentős szerepet játszhatnak a károk megelőzésében vagy mérséklésében.
**Növényvédelmi Helyzetkép 2025-ben: Egy Új Korszak Küszöbén** 2025-re a növényvédelmi gyakorlatok világában jelentős átalakulások figyelhetők meg. A fenntarthatóságra és a környezetvédelemre helyezett hangsúly mellett a technológiai fejlődés is új lehetőségeket teremtett. A precíziós mezőgazdaság és a digitális megoldások, mint például a drónos megfigyelés és a mesterséges intelligencia, forradalmasítják a növényvédelmi stratégiákat. A biológiai védekezési módszerek népszerűsége folyamatosan növekszik, a gazdák egyre inkább előnyben részesítik a természetes ellenségeket, mint például a ragadozó rovarokat és a gombákat, hogy csökkentsék a vegyi anyagok használatát. A növényi ellenállóság növelésére irányuló kutatások is előtérbe kerültek, lehetővé téve új, ellenálló fajták kifejlesztését. A klímaváltozás hatásai is egyre nyilvánvalóbbak, ami új kihívások elé állítja a mezőgazdaságot: a szélsőséges időjárási események és a megváltozott kártevő- és betegségdinamika új megoldásokat követelnek. A gazdák számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a környezeti változásokat és alkalmazkodjanak hozzájuk. Összességében a 2025-ös növényvédelmi helyzetkép a technológiai innováció, a fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak ötvözéséről szól, amely új kihívásokkal és lehetőségekkel gazdagítja a mezőgazdaság jövőjét.
Az idei szezonban a lisztharmat okozza a legnagyobb gondot a gazdák számára, mivel a kórokozóknak bőséges idő jutott arra, hogy a virágzás kritikus fázisáig felszaporodjanak. Azokban a szőlőültetvényekben, ahol a gazdák szigorúan betartották a technológiai előírásokat, a lisztharmat nem okozott problémát. Ezzel szemben a peronoszpóra jelei ebben az évben csak elszórtan bukkantak fel. A nyugati országrészben pedig mostanában a szőlőkabóca elleni védekezés kerül a figyelem középpontjába.
A szakmai megközelítés, valamint a megelőző és tudományosan megalapozott növényvédelem kulcsfontosságú tényezők a sikeres gazdálkodásban.
Egy kutató-fejlesztő cég, mint a Syngenta nemcsak növényvédelmi és biológiai megoldásokat szállít a hazai szőlőtermesztők számára, de kiváló szakmai kapcsolatot is ápol velük, a közös cél, a jó minőségű, egészséges szőlő érdekében, amely alapanyaga lesz a kiváló magyar boroknak.
A vállalat portfóliójának egyik újabb terméke az Orondis Ultra gyári kombináció, amely a peronoszpórás években is kiválóan vizsgázott. Emellett nagyon fontos feladat a gombák elleni védekezés, ilyen szerek közé tartozik a hatékony Dynali és a Pergado F. A Syngenta az első biológiai készítménye a Taegro, amelyet egyre több termelő ismer és használ szőlőben.
Forrás, indexkép: Syngenta
