Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország célkitűzése az innovációs szektorban a versenyképesség növelése és a modern technológiák alkalmazása, hogy a hazai gazdaság fejlődését támogassák.

"A cél, hogy Magyarország ne csak gyártóbázis, hanem egyben innovációs központ is legyen Európában, ezért jó hír, hogy mára sikerült megalapozni a gazdaság dimenzióváltását" - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető bejelentette, hogy a Siemens Mobility egy átfogó kutatás-fejlesztési projekt keretében több mint hatmilliárd forint értékben innovatív informatikai megoldásokat dolgoz ki a magyar főváros kötöttpályás közlekedésének automatizálására. A kormány ebből a célból körülbelül 1,5 milliárd forint támogatást biztosított, ezzel elősegítve negyven új, magasan képzett munkahely létrejöttét.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a német vállalat helyi kutatóközpontjában már több mint négyszáz szakember dolgozik, akik hetven különböző, csúcstechnológiás megoldásokra épülő projekt keretein belül tevékenykednek. Kiemelte, hogy a magyar kormány is elkötelezett a további bővítési terveik támogatása mellett, hiszen hazánk a legmagasabb szintű együttműködésre törekszik. Továbbá aláhúzta, hogy a német cégek képezik a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, mintegy 300 ezer ember számára biztosítva munkalehetőséget, és évente három-négymilliárd eurónyi fejlesztést valósítva meg.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy miután az utóbbi időszakban duplájára nőtt az ipari termelés és közel került a teljes foglalkoztatottság, szükségessé vált a gazdaság dimenzióváltása is, hogy hazánk a globális technológiai forradalomban ne pusztán követő legyen, hanem az élen járjon. Úgy vélekedett, hogy ehhez a technológiai színvonal és a hozzáadott érték növekedésére, az innováció, a kutatás-fejlesztés szerepének bővülésére van szükség.

- fogalmazott a miniszter, aki óriási eredménynek nevezte, hogy az itt termelő vállalatok egy jelentős része más tevékenységeit is Magyarországra hozta, például a kutatás-fejlesztést, ami megalapozza a dimenzióváltás legfontosabb lépését.

Szijjártó Péter örömmel jelezte, hogy tavaly először sikerült átlépni az ezermilliárd forintos határt a kutatás-fejlesztési kiadások terén, és a szektorban dolgozók létszáma már meghaladja a 90 ezret. Továbbá elmondta, hogy a kormány az elmúlt évtized során összesen hetvenegy kutatás-fejlesztési projektet támogatott, amelyek együttesen 374 milliárd forintnyi értéket képviselnek.

Végül hozzátette, hogy az ilyen fejlesztésekért éles verseny zajlik, ezért több változtatást is eszközöltek a beruházásösztönzési rendszerben, hogy Magyarország még vonzóbb környezetet jelentsen, és ezáltal a nagy technológiai forradalom nyertesei közé tartozhasson a jövőben. A miniszter ezután érintette a közelmúlt legsúlyosabb kihívásait is, és aláhúzta, hogy a magyar gazdaság mindezek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását, ugyanis az utóbbi tizenöt évben megerősödött. Szijjártó Péter erre példaként említette, hogy tíz év alatt a kétszeresére nőtt az ipari termelés, amelynek értéke 2014-ben 25 ezer milliárd forint volt, míg 2024-ben 53 ezer milliárd forint.