Szijjártó Péter kifejezte frusztrációját az ukrán kormány ígéreteivel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy ha a magyar kisebbség nem nyeri vissza a 2015 előtti jogait, akkor súlyos következményekkel kell számolniuk. Az események alakulása aggasztó, és a mi
"A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy elkerülnék a 'baleset' lehetőségét."
A Kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítása már régóta ígéretek sorozatának tárgyát képezi, ám most eljött az idő, hogy a szavakat tettek kövessék. Ukrajnának sürgősen vissza kell adnia a magyar közösség 2015 előtt érvényes jogait, amelyek egyértelműen rögzítve vannak a tizenegy pontban – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki brüsszeli nyilatkozatában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülését követően sajtótájékoztatót tartott, ahol részletesen beszámolt az ukrán kollégájával, Andrij Szibihával folytatott tárgyalásairól. Kiemelte, hogy üdvözlendő fejlemény, miszerint megállapodás született arról, hogy az ukrán hatóságok nem gördítenek akadályt a beregszászi magyar főkonzul kinevezésének elé. Ennek kapcsán Magyarországon is elindul a nyíregyházi ukrán főkonzul kinevezési folyamata. Ezen felül bejelentette, hogy a jövő héten új határátkelőhely nyílik Nagyhódos és Nagypalád között, ami tovább erősíti a két ország közötti kapcsolatokat.
Figyelmeztettek, hogy Brüsszel sürgősen szeretné integrálni Ukrajnát az Európai Unióba, és el kívánja indítani a komoly csatlakozási tárgyalásokat. Ez számos jelentős kockázattal járhat, így itt az ideje, hogy a kormány kikérje a magyar állampolgárok véleményét ezzel kapcsolatban.
Hangsúlyozta, hogy a kockázatok mellett külön is foglalkozni kell a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetével, amelyről ukrán hivatali partnerével is tárgyaltak.
"A kárpátaljai magyarok jogait 2015-től kezdve szisztematikusan elvették (...) Ez elfogadhatatlan. A mi pozíciónk világos és egyszerű: a 2015-ig érvényben volt jogokat adják vissza a magyaroknak (...) Semmi extrát, semmit nem kérünk efölött" - mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a helyzet fényében két új törvényjavaslat is napirenden van a kijevi parlamentben. Az egyik javaslat különösen aggasztó, mivel a magyar nyelv használatát nem csupán a hivatalos környezetben, hanem a diákok közötti magánbeszélgetésekben, valamint a tanárok közötti kommunikációban is tiltaná.
"Persze ukrán kollégám azt mondta, hogy ezzel nem kell foglalkozni, mert ellenzéki beadvány, azonban mégiscsak ott van az ukrán parlament napirendjén, és ha napirenden van, azt meg is tárgyalják, és nem szeretnénk, hogyha baleset lenne" - húzta alá.
Tájékoztatása alapján a másik törvényjavaslat az oktatási reformot célozza meg, azonban ez sem kínál megoldást a magyar nemzeti közösségtől megvonult jogok visszaállítására.
"Határozottan kifejeztem a kollégám felé, hogy a magyar követelmények világosak. A 2015 előtti jogok visszaadása elengedhetetlen, és ez tizenkét konkrét pontban van összefoglalva, amelyeket teljesíteni kell. Amíg ez a folyamat nem indul el, addig semmilyen újabb fejezet megnyitásáról nem lehet beszélni" - hangsúlyozta.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy immár tizenegyedik éve és a negyedik ukrán külügyminiszterrel tárgyal ebben a kérdésben.
"Mostanra az ígéretek és a remények felcsillantása már bőségesen jelen van, azonban elérkezett az idő, hogy a szavak helyett tettek szülessenek. Igen, most már valós teljesítményre van szükség, más szóval törvénymódosításokra." - fogalmazott.
