Különleges és hatékony megoldás: a természet által ihletett fenéklégzés, amely segíthet a tüdőproblémákkal küzdőknek.
Feltárulhat, mi állhat a háttérben, amiért nem kapták meg a Fradi-drukkerek a belépést Ausztriába a vonatukkal.
A természet csodái mindig is inspirálták a kutatók elméjét: olyan halak, mint a süllő, amelyek a víz mélyén élnek, nem csupán a kopoltyúik révén képesek oxigént nyerni, hanem néha a felszínre úszva a levegőből is, az emésztőrendszerük segítségével. Ez a különleges adottság indította el a kutatásokat az enterális, azaz bélrendszeren keresztüli oxigénbevitel lehetőségeinek feltárására. A módszer alapját egy korábbi biokémiai innováció, a perfluor-szénhidrogén folyadék képezi, amely képes nagy mennyiségű oxigén tárolására, és eredetileg vénás, valamint légúti alkalmazásokhoz fejlesztették ki. A kutatók azonban új megközelítést javasoltak, miszerint rektális úton is hatékonyan juttathatják be ezt az oxigénforrást a szervezetbe.
Az első humán kísérletek során 27 önkéntes vett részt, akik különböző mennyiségű oxigéndús perfluor-karbon folyadékot kaptak rektálisan, és azt egy órán át bent tartották. A vizsgálat célja egyelőre nem a hatékonyság, hanem a biztonságosság felmérése volt.
A résztvevők enyhe kellemetlenségekről, például puffadásról számoltak be, de komoly mellékhatás nem jelentkezett. A kutatók a Covid-19-járvány idején tapasztalt lélegeztetőgép-hiány miatt kezdtek el intenzívebben foglalkozni az alternatív légzéstámogatási lehetőségekkel.
"Ezek az első humán adatok, és egyelőre csak az eljárás biztonságosságát tudtuk igazolni. A következő lépés annak megállapítása lesz, valóban képes-e a módszer oxigént juttatni a véráramba" - mondta Takanori Takebe, a kutatás vezetője, az Oszaka Egyetem kutatója.
A következő szakaszban a tudósok azt vizsgálják majd, mennyi oxigéndús folyadékra van szükség, illetve mennyi ideig kell azt a szervezetben tartani ahhoz, hogy a vér oxigénszintje számottevően növekedjen.
A cél az, hogy a módszert kórházi körülmények között is alkalmazni lehessen, például olyan betegeknél, akiknek a légútjai elzáródtak, vagy a tüdőfunkciójuk súlyosan károsodott. A kutatók szerint az eljárás az újszülöttek ellátásában is hasznos lehet.
