Tizenkét év házi őrizet vár Álvaro Uribére, Kolumbia korábbi elnökére.
A korábbi elnököt két vádpontban bűnösnek nyilvánították egy tanúhamisítási ügyben, amely már körülbelül 13 éve folyik.
Két bebörtönzött volt félkatonai tag vallomásában azt állította, hogy Uribe egykori ügyvédje, Diego Cadena pénzbeli juttatást ajánlott számukra, hogy Uribe védelmére keljenek a bíróság előtt. Cadena, aki maga is vádlottá vált, tagadta a vádakat, és több más volt félkatonai taggal együtt Uribe javára tett vallomást – számolt be róla a BBC hírügynökség.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter határozottan elutasította Uribe elítélését, arra hivatkozva, hogy Kolumbia igazságszolgáltatása politikai eszközként funkcionál. Rubio az X közösségi platformon megosztotta véleményét, miszerint a volt elnök "mindössze annyit tett, hogy eltökélten küzdött és védte hazáját".
A nyolcvanas évek Kolumbiájában új szereplők léptek színre: félkatonai csoportok alakultak, amelyek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem volt. E csoportok nem csupán a társadalmi problémákra akartak reagálni, hanem a marxista gyökerű gerillák ellen is felléptek, akik már két évtizeddel korábban az állam hatalmát kérdőjelezték meg.
A patthelyzetben kialakult fegyveres csoportok közül sok a kokainkereskedelemből szerzett bevételt. A köztük és az állammal folytatott halálos harcok tartós rivalizálást eredményeztek a csempészútvonalakért és az erőforrásokért.
Washington elismerte Uribe határozott fellépését a baloldali FARC lázadókkal szemben, ám politikai megosztottsága vitákat generált. Kritikusai úgy vélik, hogy nem fordított elég figyelmet Kolumbia mélyen gyökerező egyenlőtlenségeinek és a szegénység problémáinak kezelésére.
A FARC 2016-ban békemegállapodást kötött Uribe utódjával, azonban a lefegyverzett csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények továbbra is problémát jelentenek Kolumbiában.
