Trump nem képes visszahozni a múltat, de az amerikai gazdaságot könnyedén súlyos sebeket ejthet.
Donald Trump ismételten kilépteti az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. Ez a lépés már a második alkalom, és most várhatóan sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Az ilyen döntések széleskörű hatásokkal bírnak: a klímaváltozás súlyos következményeinek elkerülésére tett erőfeszítések gyengülhetnek, és az Egyesült Államok valószínűleg elveszíti befolyását a globális klímavédelem terén. Gazdasági szempontból Trump országát is hátrányos helyzetbe hozhatja, mivel a tiszta technológiák terén a versenytársaknak átengedi a terepet, még akkor is, ha a lakosság fele nem támogatja ezt. A lehetséges következményeket Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Második beiktatásakor második alkalommal léptette ki az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump amerikai elnök, aki kitartóan átverésnek tartja, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, jóllehet ez általánosan elfogadott tény, amit tudományos kutatások tömegei támasztanak alá. Az elnök annak ellenére döntött így, hogy tavaly novemberi megválasztása után még Darren Woods az állítólag klímaaktivistákra hackereket szabadító ExxonMobil vezére is arra figyelmeztette, ne tegyen így, hiszen akkor ki képviseli a "józan észt" a tárgyalásokon.
A lépésnek sokrétű következményei fognak adódni, kezdve a kibocsátás csökkentésének ütemének lassulásából, egészen a szélsőséges éghajlati események fokozódásáig, amelyek szoros kapcsolatban állnak e folyamattal. Emellett kérdésessé válik, hogy ki lesz a globális vezető a tiszta technológiák világában.
A Párizsi Egyezmény aláírói elkötelezték magukat amellett, hogy jelentősen csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel mérsékelve a globális felmelegedést. Céljuk, hogy a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a század végére, miközben törekednek arra, hogy ez a növekedés ne haladja meg az 1,5 fokot. Az utóbbi célkitűzés teljesítése egyre nehezebbnek tűnik, hiszen tavaly a Föld átlaghőmérséklete már túllépte ezt a határt. Mégis, a célok végleges elvesztése még nem elkerülhetetlen.
Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke kifejezte aggodalmát Trump döntése kapcsán, különösen a nemzetközi együttműködés gyengülése miatt. "Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a Párizsi egyezmény nem mentes a hiányosságoktól, és számos kihívással néz szembe, a határokon átnyúló problémák megoldásához elengedhetetlen az együttműködés" - nyilatkozta a HVG-nek. A kutatóval a döntés következményeit elemeztük, és úgy véli, hogy a lépés az Egyesült Államok klímavédelmi erőfeszítéseit nem fogja végzetesen befolyásolni.
Bár az elnök kulcsfontosságú szereplője a politikai és gazdasági táj képének formálásának, a ház küszöbén túl nem minden a kezében van. A klímaváltozás elleni harc mára már jelentős mértékben a gazdasági szereplők irányítása alá került, és lendületesen halad előre, sokszor politikai támogatás nélkül, sőt, akár nehézségekkel is szembenézve.
A kutató szavainak hitelességét egyértelműen tükrözi az amerikai gazdaságot képviselő 24 tagállamot egyesítő U.S. Climate Alliance. Ez a szövetség az elnöki döntés után megerősítette elkötelezettségét a Biden-kormányzat által kitűzött klímacélok mellett, amelyek célja, hogy 2035-re a 2005-ös kibocsátási szint 61-66 százalékára csökkentsék a károsanyag-kibocsátást. Emellett az America is All In kezdeményezés, amely több mint 5000 tagot számlál, szintén aktívan támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet. A kezdeményezés tagjai között megtalálhatók 10 állam, számos helyi önkormányzat, egyetemek, több ezer vállalkozás, őslakos közösségek, befektetők, egészségügyi intézmények, vallási közösségek és kulturális intézmények. Pár nappal ezelőtt nyilvános állásfoglalásban is megerősítették elkötelezettségüket a klímaváltozás megfékezése iránt. Érdekesség, hogy ezek az államok és szervezetek függetlenül az Egyesült Államok elnökének döntésétől részt vehetnek a Párizsi egyezmény keretein belül, valamint különböző klímacsúcsokon is képviselhetik érdekeiket.
"Ha a Trump-kormányzat tényleg komolyan gondolja, hogy Amerika megőrizze vezető szerepét a globális gazdaságban, elérje az energiafüggetlenséget, és biztosítson jól jövedelmező munkahelyeket, megfizethető energiát, valamint tiszta levegőt, akkor elengedhetetlen, hogy a tiszta energia fejlesztésére összpontosítson" - fogalmazott Gina McCarthy, az America All In társigazgatója és a Fehér Ház korábbi klímaügyi tanácsadója. Véleménye szerint a párizsi klímaegyezményből való kilépés...
A Trump-kormányzat távolságot tart a felelősségvállalástól, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat és biztosítsa a nemzet védelmét.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a Trump politikájával szemben állók mennyire képesek ellensúlyozni a fosszilis iparnak nyújtott támogatást, valamint a klímavédelmi szabályozások meggyengítését. Az elnök még a fosszilis erőművek kibocsátásának szigorát is csökkenteni kívánja, ráadásul a megújuló energiaforrások, mint például a szélenergia, is problémát jelentenek számára. Emellett a nemzetközi együttműködések felrúgása is súlyos következményekkel járhat.
Az viszont biztos, hogy a globális kibocsátás 14 százalékáért felelős USA (ezzel a második Kína után) nélkül is lehet elérni eredményeket. Ahogy az is, hogy első alkalommal, amikor nyolc éve kilépett az egyezményből, nem volt jelentős negatív hatása. Az is biztos, hogy az USA-nak a 2000-es évek eleje óta ingadozásokkal, de folyamatosan csökken a kibocsátási tendenciája, miközben nő a gazdasága, függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata az elnök.
Élre törnek a napelemek, és hiába akarta Trump korábban feléleszteni a szénipart, nem támadt fel a múlt
- mondja Ürge-Vorsatz Diána. Hiába tekint ugyanis Trump a fosszilisekre, mint nagy lehetőségre, ezzel némileg elkésett. Mára a megújuló energiaforrások számítanak a legolcsóbbnak, különösen a napenergia, aminek meg is van az eredménye - emlékeztet a kutató. Elég, Ha csak Magyarországot nézzük, ahol nem is volt kimondottan explicit támogatás, de mégis ötszörösére nőtt csak a napelemmel termelt áram mennyisége, tavaly pedig már az összes termelés negyedét adta. Arányait tekintve pedig nagyjából hasonlóan áll az USA is, ahol az energiatermelés bő ötödét, 22 százalékát biztosították a megújuló források (bár itt a szél és napenergia együttesen), miközben Trump előző elnökségének kezdetekor még csak 15 százalékos volt ez az arány.
Az Egyesült Államok próbálkozhat az olaj- és földgáztermelés további növelésével, de az elmúlt évek során már így is vezető szerepet tölt be ezen a területen. Még a Biden-adminisztráció idején is – amelyet sokan a Trump-korszakhoz képest klímabarátabbnak tartanak – a fosszilis energiahordozók kitermelése jelentős mértékben bővült. Jelenleg az USA a világ legnagyobb földgázexportőrévé vált. "Nem világos, hogy hol lehet még tovább növelni a termelést, de elképzelhető, hogy ez túlkínálathoz vezethet. Az olajcsúcs már a nyakunkon van, lehet, hogy el is értük, és a kereslet valószínűleg nem fog jelentősen emelkedni a jövőben" – figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána.
