Ötven órányi hangfelvétel szolgálhat bizonyítékként a nálunk menedéket kérő, körözött személyek ügyében.
Bár a lengyel jobboldal politikai megtorlás áldozataként próbálja bemutatni a jelenleg nálunk menedékjogot kereső Marcin Romanowskit, a korábbi igazságügyi miniszterhelyettest valójában nem más, mint egy "kis hal" szerepében tűnhetett fel a 2015 és 2023 között hatalmon lévő nacionalista-populista PiS-kormányzat berkeiben. A korrupciós vizsgálatok középpontjában inkább Romanowski volt főnöke, Zbigniew Ziobro áll, aki a PiS által irányított pártszövetség radikális jobbszárnyának vezetőjeként komoly szerepet játszott a bíróságok és az igazságszolgáltatási rendszer átalakításában. E változtatások miatt Lengyelország jogállamisági vitákba keveredett az Európai Unióval. Úgy tűnik, mintha a Ziobro által vezetett tárcánál a pártkassza és az áldozatsegítő alap forrásai között határvonalak állnának, amelyek összekeveredtek. Romanowski pechjére, egy beosztottja, Tomasz Mraz, aki az alapnál dolgozik, le is hallgatta őt, így a helyzet még inkább bonyolulttá vált.
Politikai menedékjogot nyert el Magyarországon Marcin Romanowski, a korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes - tudatta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter a Mandinernek csütörtökön. Érdekes módon, ezzel egy időben a varsói körzeti bíróság európai elfogatóparancsot bocsátott ki Romanowski ellen, aki korrupcióval és hűtlen kezeléssel gyanúsított, állítólag egy bűnszervezet tagjaként. Ezt az elfogatóparancsot Magyarországnak is végre kellett volna hajtania.
Radoslaw Sikorski, a lengyel külügyminiszter, a magyar kormány reakcióját barátságtalan, sőt ellenséges lépésnek minősítette. A lengyel diplomácia vezetője szerint a német sajtó is „ellenséges cselekedetekről” számol be, amelyek ellentétben állnak az Európai Unió alapelveivel. A két ország közötti feszültség növekedését mutatja, hogy Varsóban a lengyel külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetet, míg a lengyel nagykövetet konzultációra visszahívták Budapestről.
Romanowski 2019 és 2023 között a PiS (Jog és Igazságosság) által vezetett jobboldali-nacionalista lengyel kormány igazságügyi miniszterhelyetteseként tevékenykedett. A közelmúltban kirobbant botrány középpontjában az áll, hogy felettese, Zbigniew Ziobro, aki a Szolidáris Lengyelország, majd Szuverén Lengyelország nevű politikai mozgalmat irányította, állítólag forrásokat irányított át az Igazságügyi Alapból. Ez az alap eredetileg azért jött létre, hogy támogassa a bűncselekmények áldozatait, így az ügy komoly aggályokat vet fel a pénzkezelés átláthatóságával és a jogi rendszer integritásával kapcsolatban.
2017-ben Ziobro módosította az alap felhasználásának szabályait, így azt a saját pártja hasznára fordította. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt egyszerűen úgy összegezte júliusban, amikor egyre több információ derült ki Ziobróról és alárendeltjeiről, hogy "a párté az állam", illetve
Az államot a maguk birtokának érezték.
A francia Le Monde már 2021-ben beszámolt egy komoly ügyről, amely még a Donald Tusk vezette centrista koalíció hatalomátvétele előtt zajlott. Akkoriban már felmerült a gyanú, hogy Zbigniew Ziobro, a lengyel kormány egyik prominens politikusa pénzügyi forrásokat használhatott fel a szavazók támogatásának megszerzése érdekében. Ezt az állítást a NIK, a lengyel számvevőszék megfelelője, három évvel ezelőtt tette közzé, és a beszámolóban már akkor is az áldozatvédelmi alap kapcsán merült fel a gyanú.
