Egy szakértő figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna súlyos válság elé nézhet, amennyiben az Egyesült Államok visszavonja támogatását a konfliktusban. Az elemző szerint a nemzetközi segítség csökkenése drámai következményekkel járhat az ország stabilitására és

Úgy tűnik, hogy Donald Trump figyelme túlságosan leköti az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség, így az orosz-ukrán konfliktust egyre inkább teherként éli meg, és sürgetően szeretné lezárni azt. Európa már most is érzékeli a helyzet súlyosságát, ezért hétfőn válságtanácskozást kezdeményeztek arról, hogy mi lesz a jövő, ha az Egyesült Államok még azelőtt kivonulna Ukrajna támogatásából, hogy a harcok véget érnének. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel folytattunk eszmecserét arról, hogy mi következne, ha megvalósulna a legnagyobb félelem: Európa egyedül maradna Oroszországgal szemben.

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta az Egyesült Államok Ukrajna legfőbb támogatója lett. A Statista német online platform adatai szerint 2024. december 31-ig körülbelül 120 milliárd dollárral járultak hozzá a hadban álló ország védelméhez, ami felülmúlja a Washington után következő kilenc legnagyobb támogató összesített hozzájárulását. Donald Trump hatalomra lépése azonban új irányt adott az Egyesült Államok politikájának. A republikánus elnök a további támogatásért cserébe ukrán ritkaföldfémekre tart igényt, és úgy tűnik, hogy minél előbb szeretné lezárni a háborút - bármi áron, ami Kijevnek is fájdalmas lehet.

Az amerikai és az orosz elnök tárgyalói között kedden kezdődtek meg a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Az egyeztetésen az amerikai fél hangsúlyozta, hogy ez a találkozó még nem a béketárgyalásokról szól, hanem csak arról, hogy megbizonyosodjanak, Oroszország komolyan gondolja-e, hogy le akarja zárni a háborút. Ettől függetlenül Kijev és Európa is aggódva figyeli a felgyorsult eseményeket, mivel úgy érzik, az USA ki akarja hagyni a tárgyalásokból, és amerikai-orosz alku pecsételheti meg Európa jövőjét Oroszország javára.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Európának mindenképpen ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a majdani béketárgyalásokon, minden olyan tárgyalást Ukrajnáról, az ukrajnai háború lezárásáról, amelyen annak képviselői nem vesznek részt, semmisnek tekintenek, és nem ismerik el az ott esetleg megszületett megállapodásokat. Eközben Emmanuel Macron francia elnök gyorsított üzemmódba kapcsolt, és rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze hétfőre az Európai Unió vezető tagállamaival, hogy felgyorsítsák Európa szuverenitási, biztonsági és versenyképességi programjának megvalósítását.

Úgy tűnik, Európa arra készül, hogy átvegye a vezető szerepet Ukrajna támogatásában, ha az Egyesült Államok kiszállna Ukrajna támogatásából.

Demkó Attila véleménye szerint a helyzet kimenetele szorosan összefügg az Egyesült Államok "kiszállásának" mértékével. Amennyiben az amerikaiak csupán a fegyverszállítást állítanák le, az ukrán összeomlás folyamata lassabb ütemben valósulna meg. Viszont ha a hírszerzési adatokat, a célkoordinátákat és a Starlink szolgáltatást is megvonják az ukrán erőktől, akkor a helyzet drámaian felgyorsulna.

- emelte ki a biztonságpolitikai szakértő.

Úgy látja, Európa az amerikai támogatás anyagi és katonai részét nagy erőfeszítéssel részlegesen ki tudná váltani, de a hírszerző és kommunikációs elemeket már nem. És persze: "Európa nem tud olyan fegyverzetet adni, nem tud annyi lőszert legyártani és adni, mint az Egyesült Államok. Nem tud odaadni bizonyos fegyverrendszereket, mert egyszerűen nincsenek Európában. Nincsenek már európai harckocsik raktáron. Csak a rendszerben lévő harckocsikat lehetne odaadni, a Leopard 1-eseket adogatják, amelyek az 1960-70-es évek technológiája" - magyarázta.

Kérdésünkre válaszolva Demkó Attila elmondta, hogy amennyiben most kezdene el építkezni, akkor nagyjából 10-15 év múlva tudná Európa kiváltani az Egyesült Államokat a hírszerzési területen. Ehhez azonban sem elegendő tudás, sem megfelelő mennyiségű pénz nincs az öreg kontinensen.

- emelte ki a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Demkó Attila kiemelte, hogy Donald Trump jelentős impulzust adott az európai védelem fejlődésének. Az elnöksége kezdetén számos európai állam már növelte védelmi költségvetését, amit a szakértő pozitív fejlődésként értékel. Megjegyezte, hogy Magyarország ebben élen jár, hiszen sikerült az NATO által előírt GDP-arányos 2%-ot meghaladó összeget fordítanunk védelemre, megelőzve ezzel sok más európai országot. "Ezáltal növekedhet az európai potenciál, de ez önmagában nem elegendő Ukrajna megsegítésére. Még akkor sem, ha a fejlődés most azonnal megkezdődne" - tette hozzá.

A közös európai hadseregre kitérve elmondta, hogy az ügy már régóta napirenden van, de annyi az akadály, hogy azt nagyon nehéz megvalósítani. Bizonyos lépéseket már tett Európa, de további tettekre lenne szükség. Demkó Attila azonban úgy látja, hogy a közös európai hadsereg mellett az elsődleges prioritás az lenne, hogy legyen egy olyan európai védelmi ipar, amely a kínaival, az amerikaival és az orosszal is versenyképes.