**Vesekímélő élelmiszerek 60 felett: Mit érdemes választani, és mire ügyeljünk?** Ahogy az életkor előrehalad, különösen 60 év felett, a vesék egészségének megőrzése kiemelt fontosságúvá válik. Az étrendünk jelentős hatással van a vesefunkcióra, ezért fo

Kávé, tea vagy bogyós gyümölcs? Íme, hogyan őrizheti meg veséje egészségét 60 éves kor felett!

Ha valaki 60 éves kor felett szeretne jót tenni a veséinek, érdemes elfelejteni a "csodaszerekként" emlegetett szuperételek hajszolását. Helyette egy átgondolt, változatos, növényi alapú étrendet érdemes követni, amely nemcsak a vérnyomást és a sav-bázis egyensúlyt segíti elő, hanem csökkenti a kardiometabolikus kockázatokat is, és hozzájárul az életminőség javításához. Ezt a megközelítést a 2024-es KDIGO irányelv is alátámasztja, hangsúlyozva, hogy az életmód – beleértve az étkezési szokásokat is – kulcsszerepet játszik a vesebetegség progressziójának lassításában.

A vesék működése szorosan összefonódik a táplálkozásunkkal, különösen a diétás savterhelés által. Számos kutatás eredményei azt mutatják, hogy a bázistermelő ételek, mint a zöldségek és gyümölcsök, hatékonyabban kezelik a krónikus vesebetegséghez kapcsolódó enyhe vagy közepes fokú acidózist, mint a nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna) alkalmazása. Ez nem csupán egy "detox" program, hanem egy valós fiziológiai folyamat: a bázistermelő táplálékok csökkentik a savterhelést, így megkönnyítik a vesék munkáját, miközben pozitív hatással vannak a vérnyomásra, a gyulladásos markerek szintjére és a mikrokeringés állapotára.

A növényi diverzitás jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében: egy 2025-ös ausztrál tanulmány alapján a változatos növényi alapanyagok hozzájárulnak a bélmikrobióma sokféleségének növeléséhez, miközben csökkentik a véráramban található uremiás toxikus anyagok szintjét. Ez különösen előnyös lehet az idősebb felnőttek számára, akik társbetegségekkel küzdenek. A kutatás eredményeit a University of Wollongong tette közzé.

Nátrium: A magas sófogyasztás hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez és a fehérjeürítés fokozódásához; a vesék mindkét hatást érzékelik. A KDIGO irányelvei különböző korcsoportok számára nyújtanak ajánlásokat, és a lényeges célkitűzés egyszerű: napi körülbelül 2 g nátrium (ami körülbelül 5 g konyhasónak felel meg) bevitele, különösen krónikus vesebetegség esetén. A sófogyasztás csökkentése már rövid távon is kedvező hatással van a vérnyomásra és a fehérjeürítésre, amit véletlenszerűen végzett kutatások és összefoglaló tanulmányok is alátámasztanak.

Bogyós gyümölcsök és színes zöldségek: antocianinokban és polifenolokban gazdagok, csökkentik az oxidatív terhelést és a gyulladást, miközben bázistermelők - azaz kímélik a veséket az acidózis irányába tolódó étrenddel szemben. A fenti F&V vs. szódabikarbóna vizsgálatok és metaanalízisek is ezt a logikát erősítik.

Hüvelyesek, magvak és teljes kiőrlésű gabonák: ezek a növényi alapú fehérje- és rostforrások kulcsszerepet játszanak a bélmikrobióma kedvező átalakításában, valamint a kardiometabolikus kockázatok mérséklésében. A PLADO-koncepció keretein belül, ha tudatosan osztjuk el napi fehérjebevitelünket, még hatékonyabban támogathatjuk egészségünket.

A só csökkentésének egyik leghatékonyabb módja az okos fűszerezés és a "sóhelyettesítők" alkalmazása. A fűszernövények és a savas, friss ízek – mint például a citrom és az ecet – remek alternatívát kínálnak a sóval szemben. Fontos azonban megjegyezni, hogy a boltban kapható sóhelyettesítők, amelyek káliumtartalmuk miatt CKD (krónikus vesebetegség) esetén óvatosan használandók, nem mindenki számára ideális megoldást jelenthetnek. Érdemes tehát tudatosan választani, hogy ételeink ne csak ízletesek, hanem egészségesek is legyenek.

A "igyunk sok vizet, és megtisztítja a vesét" leegyszerűsítés félrevezető. A CKD‑WIT randomizált vizsgálatban a "több víz" nem lassította az eGFR‑romlást 1 éven belül, ugyanakkor 2024‑es szisztematikus áttekintés szerint a megfelelő folyadékbevitel kevesebb veseköves eseménnyel járt (és több más kimenetben vegyes képet mutatott). Időskorban a hidratálást a szív‑érrendszeri állapot, a gyógyszerek és az éjszakai vizelés alapján érdemes személyre szabni.

A legújabb, friss kétmintás Mendel-randomizációs és plazma-koffein-analízisek alapján a mérsékelt kávéfogyasztás kedvezőbb vesefunkciós mutatókat mutatott. Bár az ok-okozati összefüggést nem sikerült bizonyítani, a megfigyelt tendencia biztatóan alakul. Vérnyomás- és ritmuskontroll mellett, orvosi konzultációt követően, a kávéfogyasztás beilleszthető a napi rutinba.

Ha valaki hajlamos a kalcium-oxalát kövek kialakulására, nem szükséges teljes mértékben elkerülnie az oxalátban gazdag ételeket. A cél inkább az, hogy ezeket az ételeket kalciummal együtt fogyassza, mivel így az oxalátok nagyobb része a béltraktusban kötődik, ami csökkenti a vizeletbe jutó mennyiséget. Továbbá, érdemes a só- és állati fehérje bevitelét mérsékelni, valamint elegendő, de ésszerű mennyiségű folyadékot fogyasztani. A DASH-diéta elvei is jótékony hatásúak lehetnek ebben az esetben.