**Vetésfehérítő: Mikor nem éri meg a védekezésre költeni? + Videó** A vetésfehérítő egy olyan kifejezés, amely sok gazdálkodót foglalkoztat, de vajon mindig szükséges a védekezés? Ebben a cikkben áttekintjük, mikor érdemes, és mikor nem célszerű anyagi f
Következő növényvédelmi videónkban Hertelendy Péter, a szántóföldi növényvédelem szakértője, egy olyan zabültetvénybe kalauzol el minket, ahol a védekezés már inkább a megtorlásról szól, mintsem a növények megmentéséről. Itt a növények sorsa már szinte megpecsételődött...
A vetésfehérítő bogarak lárváinak tevékenysége annyira elharapódzott, hogy szinte eltűnt a klorofilltartalmú növényi szövetek látványa, amelyek nélkülözhetetlenek a növények és a termések táplálásához.
A táblát tarkító keréknyomok egy igencsak megkésett védekezési kísérletre utalnak. Párosodási időszakban kiváló lehetőség adódik a növényvédelmi kezelésre: az imágók könnyen kiiktathatók. A fiatal lárvák ellen is sikerrel szállhattunk volna hadba, amíg azok fiatal lárvakori állapotban voltak. Van még egy jelentős probléma, amely említése megkerülhetetlen: a hosszú távon felhasznált szintetikus piretroidkészítmények sajnálatos módon masszív rezisztenciát idéztek elő a kártevő populációinak zömében. Az összes lárva életben maradhat. Piretroiddal ellenük védekezni nem lehet.
Ilyenkor már nem tehetünk semmit sem, ellenben jövőre, amikor az imágók elérhetők az állományban, acetamiprid, flupiradifuron hatóanyagokkal sikeresen védekezhetünk. Annak semmi értelme, hogy a teljes gazdabolti piretroidkínálatot végigpróbálva "fussunk zátonyra", inkább gondolkodjunk más hatásmechanizmusban, és időzítsünk jól!
