A zsandárok visszatérését tervezik, mivel a kormány jóváhagyta Kaliňák javaslatát.
A két fegyveres testület közötti együttműködés nem újdonság: gondoljunk csak vissza a koronavírus-járvány időszakára, amikor a kijárási tilalom betartásának ellenőrzésében a rendőrök mellett a katonák is aktívan részt vettek. Szolgálatot teljesítettek a mobil mintavételi pontokon, és a határainknál, például az ukrán határátkelőkön is jelen voltak, hogy biztosítsák a közrend fenntartását.
Kaliňák elképzelése alapján viszont a rendőrség és a katonaság ennél szorosabban is együttműködhetne.
Minden egyes zsandár egy rendőr társaként szolgálna a közrend fenntartásában, és ugyanolyan jogkörökkel is rendelkezne: igazoltathatná a sofőröket, lefoglalhatna tárgyakat és őrizetbe vehetne személyeket.
Ehhez gumibotot és hivatalos szolgálati fegyvert is biztosítanának számukra. Hagyományos katonai egyenruhát viselnének, és egy jellegzetes karszalag lenne rajtuk, amely egyértelműen jelezné, hogy a rendőrség támogatására vannak kijelölve.
Ahhoz, hogy valaki zsandárként tevékenykedhessen, először el kell végeznie a katonai rendőrség által előírt kiképzést. Ezt követően évente 20 nap önkéntes szolgálat vállalására lenne lehetőségük. A szolgálat során 12 órás műszakokban dolgoznának, és az éves jövedelmük körülbelül 3000 eurót tenne ki.
A Szlovákia mozgalom kritikával illette a javaslatot, amelyet nemrégiben fogadtak el. Közleményükben hangsúlyozták, hogy Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter képtelen kezelni a rendőrségen tapasztalható munkaerőhiányt, és úgy tűnik, Kaliňák most próbál beavatkozni a helyzet orvoslásába. Az elmúlt évben több mint kétezer rendőr hagyta el a testületet, ami aggasztóan magas számnak számít.
Korábban maga a védelmi miniszter is elismerte, hogy a zsandárok elsősorban azokon a vidéki területeken szolgálnának, ahol kevés a rendőr.
A kórházakat a védelmi minisztérium építi, a rendőrökkel kapcsolatos problémákat a védelmi minisztérium oldja meg. Mi lesz ennek vége? Ha hiány lesz postásokból, a leveleket a katonák fogják kézbesíteni? Ha a tanárok sztrájkolni fognak, a katonák fogják tanítani a gyerekeket?
- fogalmazott Grendel Gábor, a párt parlamenti képviselője.
A védelmi miniszter emellett hangsúlyozná a hadsereg aktív tartalékosainak fontosságát is. A javasolt koncepció középpontjában az áll, hogy a hadsereg képzést nyújt olyan egyéneknek, akiknek van főállású civil munkájuk, ám szükség esetén gyorsan bevethetők kisebb feladatok elvégzésére.
A Denník N figyelmeztetése szerint Csehországban az aktív tartalékosok szinte önálló egységet képeznek a hadsereg keretein belül, számuk meghaladja a 4 ezer főt. Ezzel szemben Szlovákiában ez a modell egyelőre nem valósult meg, amit Kaliňák is megerősített. A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy aktív tartalékos státuszra csak azok pályázhatnak, akik korábban részesültek katonai vagy más fegyveres szerv által biztosított kiképzésben.
Kaliňák ezért előállt egy friss ötlettel:
Létrehozná a Nemzeti Védelmi Erőket, egy olyan kezdeményezést, amelybe bármely 18 és 55 év közötti állampolgár csatlakozhatna (kivételes körülmények között akár 60 éves korig is), amennyiben sikeresen teljesíti az egészségügyi és erőnléti követelményeket.
A tesztelési folyamat ebben az esetben sokkal rugalmasabb lenne, mint a katonai felvételi vizsgák során. A tartalékosok egy 20 napos intenzív kiképzésben részesülnének, ezt követően pedig 10 napot szolgálatban töltenének. Cserébe évi 3000 eurós juttatásban részesülnének.
A javaslat 2025 júliusától léphetne érvénybe, ehhez azonban el kell fogadnia a parlamentnek is, valamint Peter Pellegrini államfőnek is alá kell írnia.
