A Bizottság alaposan elemezte a kormány gazdasági intézkedéseit, és részletekbe menően áttekintette azok hatásait.

A beruházások drámai mértékben csökkentek, a GDP növekedése pedig csak lassan halad előre. Az élelmiszerinfláció továbbra is magas, és a szabályozási környezet rendkívül kiszámíthatatlan. A korrupció jelentős problémát jelent, míg az állam túlzottan beavatkozik a gazdasági folyamatokba. Az oktatás nem képes elegendő képzett munkaerőt biztosítani, és az orosz energiafüggőség is aggasztó mértékű. A költségvetés átláthatatlansága tovább nehezíti a helyzetet. Ezek a főbb kritikák, amelyek az Európai Bizottság 2025-ös országspecifikus ajánlásában találhatók. A jelentés ugyanakkor pozitívan említi az ország jó infrastrukturális adottságait és az alacsony társasági adókat, de a végső következtetés az, hogy sürgős strukturális reformokra és egy stabilabb gazdaságpolitikára van szükség a fejlődés érdekében.

A magyar gazdaság lassú növekedésének három kulcsfontosságú tényezője a romló üzleti bizalom, a csökkenő beruházások és a gyenge külső kereslet – állapítja meg a jelentés. A Bizottság is előrejelzi, hogy idén és a következő évben lesz némi bővülés, ám ez jelentősen elmarad a kormány várakozásaitól: idén 0,8, míg jövőre 2,5 százalékos növekedésre számítanak. Emellett idén is magas inflációval kell számolni a többi európai országhoz viszonyítva.

A beruházások helyzete sajnos kedvezőtlenül alakul: 2023-ban 7,7%-os csökkenést könyvelhettünk el, míg az előző évben a visszaesés mértéke 11,1%-ra rúgott. Ez a legnagyobb esés az Európai Unió területén. Eközben hazánkban tapasztaltuk a legmagasabb építési árak növekedését az egész Unióban.

A Bizottság egyik legfőbb aggodalma, hogy Magyarország munkatermelékenysége az uniós országok között az egyik legalacsonyabb, és ami még aggasztóbb, hogy ez a mutató lényegében stagnál már 15 éve. Az EU legnagyobb bővítése 2004-ben történt, amikor Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is csatlakozott az unióhoz. Ezek az országok hasonló jövedelmi szintről indultak, és a munkatermelékenységük mindegyike körülbelül 10 százalékponttal nőtt azóta – kivételt képez Magyarország. A bizottsági jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarországi jövedelmek emelkedését leginkább a foglalkoztatás bővülése támogatta, nem pedig a termelékenység vagy a munkaerő képzettségének javulása.

A magyar oktatás leértékelődése nem csupán társadalmi problémákat okoz, hanem a gazdasági fejlődést is gátolja. A legfrissebb jelentések alapján a szakképzett munkaerő hiánya már jelenleg is érezhetően visszafogja a gazdasági növekedést. Az elmúlt évtized során a felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárok aránya gyakorlatilag stagnált, és ezzel Magyarország az Európai Unió egyik legalacsonyabb mutatóját produkálja.

A reálgazdaság kihívásai közül a Bizottság az alábbiakat emelte ki, mint a legfontosabb problémákat:

a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát,

* az állam túlzott beavatkozását a gazdasági folyamatokba,

* az egyes cégekkel szembeni diszkriminatív légkört (különösen külföldi tulajdonosok esetében),

* a gyenge közigazgatási hatékonyságot,

* a kiemelkedő korrupciós érzékelést

* és a kulcsszektorokban tapasztalható versenyképesség csökkenése.

A Bizottság álláspontja szerint az energiaimport-függőség komoly hátrányt jelent a magyar gazdaság számára. Pedig egy jól működő energiapiac kulcsfontosságú lenne a versenyképesség növelésében. Jelenleg Magyarország továbbra is erősen támaszkodik Oroszországra ezen a területen, ugyanakkor a villamosenergia-rendszer rugalmatlansága is problémát jelent: hiába növekszik a megújuló energiaforrások aránya, az importigény ennek ellenére nem csökken.

A Bizottság szerint hiába jobbak a szegénységi mutatók az EU-átlagnál (talán nem függetlenül a KSH leleplezett statisztikai csalásaitól, a szerk) a legszegényebb rétegek aránytalanul rosszul járnak Magyarországon.

Érdekes kettősség figyelhető meg Magyarország gazdaságának működésében: az Európai Unióban a magángazdaság támogatását tekintve hazánk a legjobb teljesítményt nyújtja GDP-arányosan. Ezzel párhuzamosan viszont a munkabérek alacsonynak számítanak, a munkajogi szabályozás rugalmas, a társasági adókulcs kedvező, és a közlekedési infrastruktúra is fejlett. Ennek ellenére a gazdaság teljesítménye nem éri el a várt szintet. A Bizottság szakértői arra mutatnak rá, hogy ennek oka többek között a folyamatosan változó szabályozási környezet, az állami beavatkozások gyakorisága, valamint a magas energia- és banki költségek. Ezen kívül a szektorspecifikus adók is terhet jelentenek, és a szakképzett munkaerő hiánya is komoly problémát okoz. Különös figyelmet érdemel, hogy bár az állam bőséges támogatásokat és könnyítéseket kínál, ezek jellemzően csak a magánszektor egy szűk, kiválasztott részének jutnak el, ami tovább növeli a gazdasági egyenlőtlenségeket.

A korrupcióellenes mechanizmusok hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel a Bizottság felmérései alapján a vállalkozások jelentős része, az uniós átlagot messze meghaladó mértékben tapasztalja a korrupciót, mint súlyos gondot. Az egyenlő bánásmód hiánya nemcsak torzítja a versenyt, hanem az állam gazdasági szerepvállalása is kedvezőtlenül hat, mivel kiszorítja a magánszektort a piaci lehetőségekből.