A török hadak nem tudtak diadalmaskodni felette, ám a hazai politikai erők és a bürokrácia végül mégis megrendítették az egri várfalakat.

Kicsi, de annál hatékonyabb a szegfűszeg – ha rendszeresen rágcsáljuk, meglepő módon átalakulások sorozatát indítja el a testünkben, alulról a csúcsáig.

Csak a szerencse kegyének köszönhető, hogy elkerültük a tragédiát; a fal november elején, hajnalhasadáskor adta meg magát, amikor a madarak még nem ciripelnek. Jó időben a várfal melletti sétány a fiatalok népszerű esti találkozóhelyévé válik. Most azonban a nehéz kőhalom egy olyan padra zúdult, ahol nyári estéken gyakran boldog szerelmesek ölelkeznek egymás karjaiban.

A vár fenntartói, a múzeum korábbi és mostani vezetése tudta, hogy előbb-utóbb megtörténhet a baj. Olyannyira, hogy Mlakár Zsófia igazgató épp aznapra hívta a helyszínre a felújítás szakértőit, de már csak a romok fogadták őket.

- Múlt héten már rendezett egy bejárást az intézmény, és akkor is, sőt már jóval korábban is észrevettük, hogy a falakkal valami furcsa dolog történik; egyre inkább kidomborodtak, és boltosodtak - fejtegette az intézményvezető.

Hogy a fal más részén is megismétlődhet-e a baj, nem tudni, ezért lekordonozták a sétányt, bosszúságot okozva azoknak az egrieknek, akik rövidebb úton erre jártak munkába a reggeli és a délutáni órákban.

A vár éppen nyitva tart, évente körülbelül 300 ezer látogató keresi fel. Péntek délelőtt is találkoztunk iskolás csoportokkal, és éppen egy jelentősebb kínai turistacsoport is megérkezett, valószínűleg mit sem sejtve a legutóbbi omlásról. De nincs ok aggodalomra: a monumentális egri várnak mindössze egy kisebb része érintett a történtekben.

A műemlék felújítása 2014 óta folyamatosan zajlott, és a tervek szerint éppen a leomlott részek helyreállítására készültek. Az engedélyek már rendelkezésre álltak, és a Modern Városok Program keretében a szükséges anyagi források is biztosítva voltak. Azonban 2019 környékén a projekt megrekedt. Először a Covid-járvány okozott késedelmet, majd 2020 után az egri vár sorsa is a központosítás igájába került.

Ahogyan a kórházak sem intézhetik önállóan a vécépapír beszerzését, úgy a vármúzeum is teljesen központi irányítás alá került. Míg korábban az egri önkormányzat felügyelte a vár ügyeit, mostantól ez a feladat a műemlékek felújításáért felelős beruházási ügynökség hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat csupán a konzorcium tagjaként vesz részt a folyamatban - erről beszélt Berecz Mátyás, az egri vár egykori igazgatója és későbbi alpolgármester a Blikknek.

- Már négy-öt éve tisztában voltunk azzal, hogy a fal le fog omlani, és mindenkinek jeleztük ezt, akinek csak tudtuk, de sajnos a dolgok nem haladtak előre. Alpolgármesterként úgy láttam, hogy itt csupán akták között tologatják a papírokat, de valódi munka nem zajlik. Csak arra tudok gondolni, hogy az illetékesek között nem tudtak dűlőre jutni a közbeszerzés nyertesével kapcsolatban. Végül a kormány is visszavonta a Modern Városok Program forrásait - sorolta a történéseket Berecz Mátyás.

A korábbi igazgató véleménye szerint nem volt meglepő, hogy a fal előbb-utóbb leomlik, hiszen a vár ezen szakaszát a 70-es és 80-as években újították fel. Mint az idő múlása során kiderült, az alkalmazott technológia nem bizonyult tartósnak, így a fal gyengévé vált a természet erőivel szemben.

- A régi korok építőanyagait nem lehet keverni a betonnal és más, mai anyagokkal - jegyezte meg a szakember.

A jelenlegi igazgató, Mlakár Zsófia viszont nem rója fel a 40-50 évvel ezelőtti felújítás tervezőinek a felelősséget.

Ma már rengeteg olyan információval rendelkezünk, amely a múltban ismeretlen volt számukra, és ezt a tudást kihasználva kifejlesztettünk kifejezetten műemlékek helyreállítására alkalmas habarcsot is, ami régen még nem állt rendelkezésre. Az itt leomlott fal nem a legendás Dobó István és társai által emelt várfal, hanem egy úgynevezett köpenyfal, amelyet a '80-as években húztak fel, hogy emléket állítson az eltűnt régi falnak. Ehhez az építkezéshez is a helyi forrásmészkövet használták, azonban a habarcs és beton sajnos nem megfelelő kiegészítő anyag a műemléki értékek megőrzéséhez – tette hozzá a szakértő.

A tervező amúgy is el akarta távolítani ezt a köpenyfalat. Úgy tűnik, hogy itt már a bontásra nincs szükség - az idő mindent elintézett. Most viszont újra kell gondolni a projektet. Remélem, hogy a legutóbbi baleset végre lendületet ad a felújításnak: ha minden jól megy, év elején elkezdhetjük, és talán egy éven belül be is fejezzük - fejezte ki bizakodását Mlakár Zsófia.