Egy szokatlan időjárási jelenség döntő szerepet játszhat abban, hogy Katalin napján kopogni fog-e, és hogy fehér karácsony vár ránk. Minden kiderül a következő napokban - figyeljük az időjárás alakulását!
Katalin napján kopogtat, s ezzel elérkezik a karácsony időszaka, tartja a régi mondás. Idén azonban egy különleges és ritka légköri jelenség állhat a háttérben, amely segíthet tisztázni ezt a kérdést.
A 2025/2026-os tél előtt egy figyelemre méltó, ritkán tapasztalható korai sztratoszférikus felmelegedési jelenség bontakozik ki, amely jelentős hatással lehet az északi félteke időjárási körülményeire. A Severe Weather Europe szakértői által készített előrejelzés alapján a sarki örvény (Polar Vortex) gyengülése kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy az idei tél Európa számos részén hidegebb időjárással köszönt ránk, mint ahogyan azt az utóbbi években megszoktuk.
A sarki örvény a légkör magasabb régióiban, több tíz kilométeres magasságban keringő hideg levegő felhőjét jelenti. Normális körülmények között ez az örvény stabilan körülöleli a sarkvidéki hideget, megakadályozva annak kiszabadulását. Azonban ha ez a struktúra gyengül vagy akár szétszakad, a hideg levegő képes délebbre is eljutni. Az úgynevezett sztratoszférikus melegedés idején ez a légörvény instabillá válik – a melegebb levegő beáramlása a magasabb rétegekbe felborítja a rendszer egyensúlyát, ezzel pedig szélsőséges időjárási jelenségeket okozhat.
A várható melegedés már november végén megérkezhet, ami szokatlanul korai meteorológiai változást hozhat magával. Észak-Amerikában ez hóeséssel és erős fagyokkal járhat, de Európában, köztük Magyarországon is érezhető lesz a hatása. A meteorológiai modellek előrejelzése szerint Nyugat- és Közép-Európában, így a mi térségünkben is, megnövekszik a tartós hideg időszakok és az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletek valószínűsége a hónap végén, valamint december első napjaiban. Ez azt jelenti, hogy idén Katalin napján jóval nagyobb eséllyel találkozhatunk hideg, fagyos időjárással, mint ahogy azt megszoktuk.
Ha a sztratoszférikus melegedés elég erősnek bizonyul, az Atlanti-óceán fölötti nyomási mintázat is megváltozik. Ez gyakran blokkoló anticiklonokat eredményez, amelyek lassítják a nyugatias légáramlást, így a hideg levegő tovább maradhat a kontinens felett. Magyarországon ilyenkor jellemző a derült, de zord időjárás, különösen a Kárpát-medence zárt területein, ahol a hideg pangó levegő könnyen köddel és dérrel párosulhat.
A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy bár a különböző előrejelzések fokozhatják a rendkívül hideg tél valószínűségét, egyik sem tudja biztosan garantálni azt. Az elkövetkező hetek sztratoszférikus átalakulásai kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen mértékben terjedhet el a hideg légtömeg a déli irányba.
Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, Európa széles területein - beleértve Magyarországot is - az idei tél valóban a megszokottaknál hűvösebben indulhat. Az előrejelzések azonban azt sugallják, hogy december második hetétől a poláris örvény várhatóan jelentős mértékben megerősödik, amely december végére már szeles, de a megszokottaknál enyhébb időjárást ígér hazánkban. Így tehát, népi megfigyelések szerint, a kopogó Katalin után karácsonyunk inkább a locsogásról fog szólni, nem pedig a fagyos hidegről.
