Virovácz Péter: Stabil árak nem léteznek erős forint nélkül Az árstabilitás megteremtésének alapvető feltétele a forint erőssége. Ahhoz, hogy a gazdaságunk egészségesen működjön és a vásárlóerő megmaradjon, elengedhetetlen, hogy a valuta stabil alapokon

A magyar gazdaság 2025 harmadik negyedévében ismét stagnálni látszik, ahogy az ING Bank közgazdászai is lefelé módosították a növekedési előrejelzéseiket. Virovácz Péter, a bank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a közeljövőben a fogyasztás lesz a gazdasági növekedés egyetlen motorja. Hosszabb távon viszont a magyar gazdaság bővülése 2-3 százalékos ütemben várható. Virovácz megjegyezte, hogy az inflációs kilátások jelenleg bizonytalanok, és a kormány által bevezetett árkorlátozások eltörlése után az árak átalakulását csak a szigorú monetáris politika és az erős forint tudja majd érdemben fékezni.

"Az adatok alapos áttekintése során egyértelművé válik, hogy a magyar gazdaságban számos ellentmondás figyelhető meg" - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a helyzet értékelésekor.

Az ING Bank legújabb előrejelzésében a magyar gazdasági és piaci perspektívákra vonatkozóan lefelé irányuló korrekciót hajtott végre. Virovácz Péter, a bank vezető elemzője kifejtette, hogy a gazdasági növekedés üteme késlekedik, és a rendelésállományok, valamint az üzleti bizalom terén tapasztalható jelentős javulásra még várnunk kell.

Az elemzői előrejelzések szerint 2025-re a GDP 0,5%-os növekedésére számítanak, míg 2026-ra ez a szám 2,3%-ra emelkedhet. Érdemes megjegyezni, hogy mindkét becslés 0,2 százalékponttal elmarad a korábbi prognózisoktól.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a gazdaság továbbra is küzd a stagnálásból való kilábalással: 2025 harmadik negyedévében negyedéves szinten nem tapasztalható növekedés. Az éves mutató javult a második negyedévhez képest, azonban ezt a bázishatás nagymértékben befolyásolta. A harmadik negyedévben mért 0,6 százalékos éves növekedés nem hozott lényeges változást a kedvezőtlen összképben. A gazdasági teljesítményt elsősorban a mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye húzta le, míg a szolgáltatások pozitív hatással voltak a helyzetre.

A globális gazdasági helyzet még nem érte el azt a szintet, ami lehetővé tenné egy kis, nyitott gazdaság megfelelő támogatását. A készletezési ciklus átalakulása elhúzódik, ami negatívan befolyásolja a magyar ipar teljesítményét is.

- jelentette ki Virovácz, szavai mögött határozott meggyőződés tükröződött.

A prognózisok szerint 2025-re körülbelül 0,5%-os gazdasági növekedésre lehet számítani, amelyet a kormány által bevezetett fogyasztást ösztönző intézkedések erős negyedik negyedévi teljesítménye is alátámaszt. Ugyanakkor a gyengébb áthúzódó hatások és a kedvezőtlen iparági kilátások miatt 2026-ra 2,3%-os bővülés valószínűsítése tapasztalható. Az ING Bank vezető elemzője megjegyzi, hogy a következő években a hazai gazdaság növekedési üteme 2-3% között mozoghat.

Virovácz véleménye alapján 2026-ban is a fogyasztás lehet a motorja a magyar gazdaság fejlődésének, hasonlóan az idei évhez. Ugyanakkor a beruházások és a külkereskedelmi egyenleg várhatóan gátat szab majd a növekedés ütemének.

Az exportkilátások javulása akár már középtávon gyorsíthatja a gazdaság élénkülését, de mivel ezt jövőre várhatóan ellensúlyozza majd az import felfutása, a nettó exportban tartós fordulat csak 2027-ben érkezhet.

A júliusi kedvező fordulatot követően augusztusban csökkent az ipari termelés, ami a nyári szünetek következményeként nem meglepő. Az augusztusi kibocsátás 4,6%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakát, és 8,2%-kal elmaradt a 2021. évi havi átlaghoz képest. Az utóbbi hónapokban tapasztalt bizalmi indexek növekedése némi reménysugarat jelenthet, de a várható fellendülés időben elnyúlhat.

Az ágazatok között egyértelműen az elektronika mutatott növekedést, míg a járműgyártás termelése jelentős csökkenést szenvedett el. A német ipari megrendelések tendenciája alacsony rendelésállományt tükröz, ami rövid távon kedvezőtlenül hat az exportágazatokra. A legfrissebb adatok alapján a hazai feldolgozóipari szektor 75%-os kapacitáskihasználtsággal üzemel, ami körülbelül 10 százalékponttal elmarad a dinamikus gazdasági növekedés idején megszokott szinttől. Az ipar 2025-re várhatóan visszafogja a növekedést, majd 2026-ra enyhe javulásra lehet számítani, de a GDP-re gyakorolt pozitív hatás valószínűleg korlátozott marad.

Az ipari szektorral szemben a kiskereskedelem forgalma július gyenge teljesítménye után augusztusban 0,8%-os havi növekedést mutatott, ezzel felülmúlva a szakértői előrejelzéseket. A volatilis piaci környezet ellenére 2023 vége óta egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg. Azonban a fix bázisú mutató még mindig az idei áprilisi csúcs alatt stagnál, ami óvatosságra int a jövőt illetően. Kormányzati intézkedések már javították a háztartások jövedelmi helyzetét, és a közeljövőben várhatóan további, markánsabb lépések is érkeznek, amelyek tovább erősíthetik ezt a trendet. A fogyasztói bizalom jelenleg alacsony, de a legutóbbi enyhe javulás kedvező előjeleként értékelhető a gazdasági kilátások szempontjából.

Bár a gazdasági növekedés alacsony szinten stagnál, a munkaerőpiac továbbra is feszes marad. Virovácz megjegyzése szerint ennek az az oka, hogy a vállalatok nem hajlandók elengedni a képzett munkavállalóikat, inkább kivárnak a nehéz helyzetben. Ugyanakkor az időszak július és szeptember között a munkanélküliségi ráta 4,5%-ra való emelkedése és a foglalkoztatottak számának csökkenése, amely 2022 eleje óta nem tapasztalt mélypontot jelent, némileg ellentmond ennek a megközelítésnek. Virovácz véleménye szerint azonban a demográfiai tényezők és a munkavállalói aktivitás csökkenése (vagyis a kínálati oldal gyengülése) is hozzájárul ehhez a helyzethez, nem csupán a kereslet visszaesése. Az aktivitási ráta stagnálása pedig a kínálati korlátok erősödésére utal.

2022 óta körülbelül 125 000 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ami elfedi a gazdasági stagnálás következtében csökkenő munkaerő-keresletet.

Virovácz Péter kijelentette, hogy a 2026-2027-es időszakra előrejelzett, 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelések komoly kihívások elé állítják a vállalatokat. Ezek a változások elbocsátásokhoz, vagy akár áremelésekhez is vezethetnek. A minimálbér ugyanis a vállalatok számára egyfajta stabil pontként funkcionál, hiszen a privát szektor bérezései ehhez igazodnak. Jelenlegi előrejelzések szerint a cégeknek 13-14 százalékos béremelést kellene megvalósítaniuk, ami a három éve stagnáló gazdasági helyzetben rendkívül nehéz feladatnak tűnik.

Virovácz szerint a feszültség feloldása a munkaerő-állomány leépítésén vagy az árak emelésén keresztül történhet meg.

Bízom benne, hogy egy kiegyensúlyozott és egészséges fejlődés jön létre, azonban a munkaerőpiac feszültségei a következő években valószínűleg továbbra is velünk maradnak.

- fejtette ki a közgazdász.

Szeptemberben az éves inflációs ráta 4,3 százalékra stabilizálódott, ami már három hónapja nem mutatott érdemi változást. Ez azt jelzi, hogy az árak emelkedése tartósan a jegybank által megengedett szint felett marad, ami a hazai strukturális infláció magas szintjét tükrözi. A tartós fogyasztási cikkek áraiban felfelé mutató meglepetés tapasztalható, míg az üzemanyagok árcsökkenése ellenkező irányba hatott. Érdekes módon, a négy hónapon át tartó visszafogott árképzés ellenére a háztartások inflációs várakozásai nem mutattak érdemi javulást.

Az árrés-befagyasztások február végéig történő meghosszabbítása, valamint a főként élelmiszertermékekre vonatkozó bővítések következtében az ING Bank frissítette előrejelzését. Az előrejelzések szerint 2026 első negyedévében az inflációs ráta körülbelül 2,2 százalékra tehető, azonban az év végére várhatóan az éves szintű infláció elérheti az 5 százalékot. Az év során átlagosan 3,6 százalékos inflációra lehet számítani, míg 2027-re a prognózis 4,3 százalékos inflációt jósol, ahogy az árkorlátozások megszűnésével a vállalatok alkalmazkodási folyamatai megkezdődnek.

A kormányzati intézkedések, noha viszonylag magas szinten mozognak, sikeresen stabilizálták az inflációt. Ugyanakkor a 2026-os előrejelzések fokozatosan emelkednek. Ez részben annak köszönhető, hogy az állami árkorlátozások megszüntetése után várhatóan újra felerősödnek az átárazások.

- magyarázta az előrejelzést Virovácz.

Az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy az utóbbi években jelentős változások történtek az inflációs helyzetben és a forint árfolyamának alakulásában.

Az árstabilitás elérését a közeljövőben leginkább a forint erősödése fogja elősegíteni. A 2021-2022-es inflációs krízis előtt a gazdaságpolitika a forint gyengítésére épített az infláció kordában tartása érdekében. "A 2020-as globális gazdasági sokk váratlanul érte a világot, és az ipari termékek árának drágulása, valamint a forint leértékelődése hirtelen felerősítette az inflációt" – nyilatkozta Virovácz. Ezt követően a munkaerőpiaci kínálat csökkenése és a bérnyomás fokozódása is hozzájárult a szolgáltatási infláció meredek emelkedéséhez. E tényezők összessége – kiegészülve a legutóbbi választások előtti kormányzati ösztönző intézkedésekkel – drámai módon felgyorsította az infláció növekedését.

A következő években várhatóan a munkaerőpiaci trendek következtében a szolgáltatásinfláció tartósan fennmarad. Ennek kezelésére az importált infláció csökkentése lehet az egyetlen hatékony módszer az árak mérséklésére. E cél elérésének kulcsa egy erős forint, amely alátámasztja az MNB szigorú monetáris politikai lépéseit.

Az MNB októberben immár tizenharmadik hónapja tartja 6,50 százalékon az alapkamatot, miközben a kommunikációs irányvonal továbbra is szigorú. Az inflációs alapfolyamatok és a várakozások tartósan magas szintje miatt az ING Bank kamatpálya-előrejelzése szigorúbbá vált. Bár 2026 első negyedévében előfordulhat, hogy az infláció átmenetileg a célérték alá csökken, ennek tartóssága kétséges. Kormányzati beavatkozás nélkül a piaci árnyomás valószínűleg felerősödne, és csupán idő kérdése, hogy az árak újra emelkedni kezdjenek. Ennek fényében az elemzők 2026 végére 6,00 százalékos alapkamatot prognosztizálnak, ami 50 bázisponttal magasabb a korábbi előrejelzéseknél. Ez a lépés hozzájárulhat a tartósan pozitív reálkamat fenntartásához és a piaci stabilitási kockázatok csökkentéséhez.

Virovácz elmondása szerint leghamarabb 2026 szeptemberében jöhet kamatvágás, amit decemberben egy újabb követhet. Az irányadó ráta mérséklése a globális környezet függvényében 2027-ben is folytatódhat, kedvező esetben pedig 2027 decemberéig 4,5 százalékig csökkenhet az alapkamat szintje. Az ING-vel szemben a piacok jelentős esélyt látnak egy 2026 eleji kamatvágásnak, ami a magasabb forintárfolyam-várakozásokat is magyarázhatja.

A következő év elején a jegybank komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen meg kell nyernie a piaci szereplők bizalmát azzal kapcsolatban, hogy a 2 százalék körüli infláció csupán ideiglenes jelenség. Egy lehetséges kamatcsökkentés ugyanis gyengítené a forintot, és újra felerősítené az inflációt, amit a legutóbbi tapasztalatok alapján az MNB valószínűleg mindenképpen szeretne elkerülni.

„Ezt a megállapítást Virovácz Péter tette.”

Az állami és önkéntes árkorlátozások eltörlése hozzájárulhat a fogyasztói árak gyorsabb emelkedéséhez is, így valószínű, hogy 2026 végére az infláció ismét elérheti az 5 százalékos szintet.

A jegybank 3 százalékos árstabilitási célja csak tartósan szigorú monetáris politikával, 2028-ra érhető el

- mondta el Virovácz Péter.

A forint 2025-ben tartósan felülteljesíti a régiós devizákat, új csúcsokat tesztelve. A gyengébb makroadatok és a politikai zaj sem rengette meg érdemben a devizapiacokat és az amerikai dollár globális fordulata is csak korlátozottan hatott az EUR/HUF-ra, miközben más régiós devizák stagnáltak vagy gyengültek.

A forint erős teljesítményét elsősorban a Magyar Nemzeti Bank szigorú politikája és a jelentős "carry trade" lehetőségek segítik elő.

A nemzetközi "forró tőke" a térségben továbbra is magas, bár a nagyobb aktivitás inkább az opciós piacon látszik. Virovácz szerint mindez érdemben aligha változik, hacsak a globális kilátásokban nem áll be jelentős fordulat. Az erős forint mérsékli az alapinflációt, és lassan csökkentheti az érzékelt inflációt és a várakozásokat is, ami több piaci szereplő kamatcsökkentési várakozásáét is támogathatja. Ugyanakkor a kamat-deviza együttmozgás a közelmúltban gyengült, így ez önmagában nem vetít előre későbbi forintgyengülést.

Az ING Bank szakértői 2026-ra 385-395-ös EUR/HUF-sávot várnak, tavasszal és ősszel kilengésekkel a választások és az esetleges lazítási ciklus felmerülése miatt.

Virovácz megállapítása szerint az említett árfolyamsáv még a kamatcsökkentések ellenére is fenntartható marad. Ennek hátterében áll, hogy a globális vezető jegybankok és a regionális központi bankok folyamatosan csökkentik irányadó kamataikat, ami jelentős mértékben bővíti a hazai jegybank lehetőségeit.

A költségvetési helyzetet tekintve egyértelmű eltérés figyelhető meg a négy évvel ezelőtti állapothoz képest. A 2021-2022-es gazdaságélénkítő intézkedések, amelyek a GDP 3,3 százalékát tették ki, többnyire nem tervezett lépések voltak. Ezzel szemben a jelenlegi intézkedések már régóta a befektetők látókörében szerepelnek – nyilatkozta az ING Bank vezető elemzője. Kifejtette, hogy a mostani költségvetési lépések várhatóan nem generálnak olyan mértékű inflációs nyomást, mint a korábbiak, bár ennek pontos hatását a következő hónapok fényében lehet majd értékelni. Míg a korábbi ösztönzők egy túlfűtött gazdasági környezetben jelentek meg, most a kedvezőtlen kilátások következtében a belső kereslet viszonylag gyenge.

Idén szeptemberben a havi hiány 303,2 milliárd forintra rúgott, míg az év eleje óta felhalmozott pénzforgalmi deficit már 3 330 milliárd forintra nőtt, ami a 2025-ös éves cél 70 százalékát jelenti. Ez a szeptemberi egyenleg a 21. század második legrosszabb havi teljesítménye, ami aggasztó jelenség. A kitűzött 4,1 százalékos hiánycél elméletileg elérhető, azonban ehhez jelentős erőfeszítések szükségesek. A közeljövőben, a 2025-ös célokkal kapcsolatban, sokkal valószínűbb, hogy a GDP-arányos hiány 4,6 százalék körüli értéken alakul. A politikai helyzet, különösen a közelgő választások, várhatóan befolyásolják a fiskális döntéseket, de a prognózisok szerint a hiány valószínűleg még így is az előző évi 5,0 százalék alatt marad. Emellett a forint nemrégiben tapasztalt erősödése és a technikai tényezők alapján elképzelhető, hogy az adósságráta nem fog emelkedni.

A megelőző választási időszakhoz viszonyítva a költségvetési politika óvatosabb irányvonalat képvisel, amelyet a hitelminősítők által gyakorolt nyomás is indokol. Jelenleg Magyarország hitelkockázati besorolása csupán néhány lépéssel van a befektetésre nem ajánlott, más néven bóvli kategória felett. Virovácz véleménye szerint a következő hónapok során esedékes hitelminősítői felülvizsgálatok valószínűleg nem fognak jelentős változást hozni.